Másnál is volt ilyen elkényelmesedés a gyerekek születése/ esküvő után?

Nem kor kérdése ez: ilyen a céltalan férfi, teljesen mindegy, hány éves. Próbálom ezt a problémát megfogalmazni, de nehéz lenne pár sorban.

Egy nő úgy működik, hogy megcsinálja a napi teendőit, mert meg kell csinálni. Elvégez szépen mindent, mert úgy érzi magát egyensúlyban, ha rendben vannak körülötte a dolgok. Egy nő, ameddig van dolga, általában nem hagyja el magát, mert egyszerűen elvégzi a teendőit, mert megvan a kéztetése. Ha a nőnek van családja, párja, gyerekei, akkor ezekért az emberekért boldogan leküzd bármit, és ha ilyen téren minden rendben, este boldogan fekszik le.

A férfi nem így működik. A férfi attól férfi, mert növekedni akar, nőni akar, többnek lenni, mint tegnap és többnek, mint a másik férfi. A férfi boldogságérzetét az adja, hogy legyőz, megszerez, megold, megteremt valamit. Aztán az a valami el van meg van szerezve, meg van teremtve, meg van oldva le van győzve, és jön a következő. Aztán, ha nincs mit megszerezni, megoldani, megteremteni, legyőzni, akkor a férfi elkezd szenvedni, mert nincs miért felkeljen.

A női munka mindennapjai a férfi számára olyanok, mintha folyamatosan le kéne győzni valamit, a másnap újra ott terem. Minden nap megvívni ugyanazt a háborút, ugyanúgy, ugyanazért, ugyanazzal az eredménnyel. Nincs benne fejlődés, nincs benne növekedés, nincs benne cél, nincs mit megszerezni, csak fáradság és fáradtság. Lenyűgöz, hogy a nők ezt milyen hihetetlen hidegvérrel képesek minden nap, nap után ugyanazzal a mosollyal az arcukon csuklóból végigcsinálni. Egy férfi léleknek ez egy lassú haldoklással ér fel.

Ez az, amit sokan úgy fordítanak le, hogy a férfi alkalmatlan a családi életre, nem való nősülni, csak a szabadság és a kóborlás, de szerintem ez komoly tévedés. Egyszerűen egy férfinek gondoskodnia kell saját maga céljairól, meghatározni a saját maga növekedését, aminek a tempóját össze tudja egyeztetni a családdal (és lehetőleg ezt nem autókban vagy telefonokban mérni).

Szóval szerintem a férjed elől pillanatnyilag elfogytak ezek. Csak bejár dolgozni, hazamegy a családhoz és ennyi. Valószínűleg a lagzi szervezése, a készülődés volt az utolsó mérföldkő, ami motiválta, most meg csak toporog és vegetál.

Nekem is vannak és voltak is minduntalan ilyen korszakok az életemben, pedig harminc sem vagyok. Általában sikerült változtatni rajta, de be kellett látnom, hogy bennem van a hiba. Eddig mindig eljött valami olyan változás az életemben, ami új célokat, új kihívásokat adott, és megint felszívtam magam. Nyilván menne neki is.

Életközepi válság?

Szerintem az utolsó nagyjából mindent leírt. A férjed elérte, megszerezte, legyőzte...stb, most céltalanul bolyong.

Találj ki neki valami motivációt, pl. házfelújítás, gyereknek építsen játszóteret, vagy bármit amit szívesen csinál. Hátha megint azt érezné, hogy szükség van a munkájára, és egyúttal rá is.

Ha nem megy, és nagyon nem jó irányba halad, vidd el szakemberhez.

a 21-es ember jól írja, kivéve, hogy nagyon benézte, hogy egy nőnek nem lehetnek céljai, csak a napi robot.

lehet, hogy anyukádtól ezt láttad, de igen sok nő van, akinek vannak céljai, és szépen el is éregeti őket.

kicsit felül kéne vizsgálnod a világképedet, mert valahol nagyon félrecsúszott.

Hidd el, kicsit sem kisiklott az én világképem, csak nem ártana gondolkodni, mielőtt egy félreértelmezett félmondat miatt teljesen kiforgatod a mondandóm.

Hol írtam én olyat, hogy a nőknek nem lehetnek céljaik? Azt írtam, hogy a nők baromi jól viselik a monoton robotot, míg pasik baromi szarul.

Mindig ugyanaz a nóta: teljesen mindegy, mit mondok, úgyis kiforgatja valaki, mert nem képes értelmezni ami le van írva.

nem azt írtad, hogy a nőknek nem lehetnek céljaik, hanem hogy a napi roboton kívül nem lehetnek céljaik.

én ezt kifogásoltam.

rémisztő, ahogy gondolkozol.

nagyon benézted a világot.

Az előbb nem azt kértem, hogy ismételd meg, amit írtál, hanem azt, hogy mutass rá, melyik mondatomban olvastál olyat, hogy a nőknek nem lehetnek céljak (jaj, bocsánat, a napi roboton kívül nem lehetnek céljaik, mert ez teljesen mást jelent szerinted).

Felteszem még egyszer a kérdést: HOL írtam én ilyet szerinted? Vagy csak a világnézetem alaptalan minősítése megy?