Csak jóban, csak egészségben, míg a halál el nem választ?

Hát érdekes. Lehet, hogy azt gondolja, mivel már elvett, megállapodott, ezért nem kell veled törődnie. Készpénznek vesz. Ez az első, ami eszembe jutott, mivel házasság előtt nem volt ilyen reakciója.

Nálunk teljesen más a helyzet. Ha beteg vagyok, a férjem főz nekem zöldséglevest, amit szeretek, hoz gyógyszereket, meleg italt csinál stb. Ugyanez fordított esetben. Soha nem küldött melegebb ékhajlatra a köhögésem miatt, pedig mi sem tudunk betegség esetén másik szobában aludni.

Próbáld megbeszélni vele, miért változott meg így. Ha nem érzi át, akkor tényleg az lehet amit fent írtam. Már nem érzi úgy, hogy tepernie kellene érted.

En imadom a ferjem, megis mikor par hete beteg volt, es en mar harmadik ejszaka nem aludtam a köhögese miatt, megkertem, hogy menjen at a masik szobaba. Hogy miert nem en mentem? Mert ejjel kettökor, felalomban az ember agya nem ugy forog, es ez tünt a legjobb megoldasnak. Mondjuk ö nem sertödött meg rajta.

Szerintem a ferjed annyit erzekelt, hogy ö aludni akar de nem tud, es amugy is vizes az agynemü. Almos volt, problema volt, megoldotta.

A masik esetleg lehet hogy szimplan faradt volt, es nem volt kedve elmenni otthonrol. Az en ferjem pl. ugyanattol a betegsegtöl sokkal jobban szenved, es en el sem tudom kepzelni, ö milyen rosszul van, nekem biztosan nem fajt annyira mint neki. Es ö ezt tenyleg igy is erzekeli. Rad nez, tartod magad, akkor nem lehetsz nagybeteg, ergo minek apolni. Ha ö van rosszul az mas mert ugye neki faj.

Ilyenkor szoktam azt mondani neki, hogy ki gondolna, hogy az egyszerü nöi megfazast es a felelmetes es halalos ferfiinfluenzat ugyanaz a virus okozza.

En meg aszondom, hogy aki a hazassag elott haklis, vagy bunko, az az evek soran beszorzodik, ahogy mulik a szerelem, es jonnek a gondok.

Ettol fuggetlenul nem mondok velemenyt a ferjedrol, mert nem ismerlek titeket.

De a felesegem mindig haklis volt az alvasra, hallgattam en is sokat a kohiges miatt, viszont ha o volt taknyos, akkor jott a reposzt, hogy amikor en herakoltam, o is virrasztott. Szoval hely hianyaban 2 dolgot tehetsz: kulon agynemut teritesz magadnak, amit izzadhatsz, cserelhetsz kedvedre, es neki is , es vegyel melle meg fuldugot., vagy beadod a valast, ha nem erti meg, hogy ilyen idoszakok is vannak egy hazassagban. Mondom ezt ugy, hogy negy evig eltem internatusban, ahol nem illett hasznalni a betegszobat, ugyhogy virrasztottam mar parszor krehacsolas miatt.

Szerencsére nálunk "alapértelmezett" a másikkal való törődés, egymás gondozása. Amikor komolyabban beteg voltam, a férjem ötpercenként cserélte rajtam a hideg vizes borogatást, bármit akartam enni-inni, rögtön hozta, gyógyszertárba óránként rohant volna, az ölében vitt ki fürdetni (felállni sem bírtam) stb. És végig türelmes, kedves volt.

De nemhogy betegségnél, egy sima menstruációnál sem bunkózik. Volt, hogy durva helyzetre ébredtem, anyázva rohantam a fürdőszobába, ő meg azonnal rohant utánam tiszta ruhákkal, és mire lezuhanyoztam, tiszta ágyneműt is húzott, kérés nélkül. Persze én is igyekszem ezt meghálálni, és amikor hőemelkedésnél már "haldokolni" kezd, igyekszem kedvesen "aggódni", meg kényeztetni, hadd élvezze a pátyolgatást. Ennyi néha mindenkinek jár szerintem, durva lenne, ha otthon sem lehetnénk olykor kicsit gyengék, és nem számíthatnánk a szerelmünk gyengédségére.