Egy harmincas nonel ha tetszik neki egy pasi, kiazro ok az, hogy a pasinak van felesege es meg terhes is?

Nem olvastam a válaszokat, de...

"Mivel miota kiderult, hogy a pasi felesege terhes a no valahogy "eltunt" es a ferfi azon topreng, hogy ez azert van e mert terhes a felesege?"

Áh nyilván nem. Nem hiszem, hogy egy nő problémázna azon, hogy a pasi épp egy másik - ráadásul terhes - nőt hagy ott. Eszébe sem jut, hogy a férfi egy szemét állat aki vele is megtenné ugyanezt ha a helyzet változik...

Baromállat.

Ugyanez volt a helyzet nálunk is. Én vagyok az akkori gyerek, anyukám elmondott mindent.

Apukám simán félrelépett, aztán elváltak és a tobbi már történlem.Találkozom apukámmal,most 15 éves vagyok, de tudod mennyit sírtam én kiskoromban hogy nekem miért nem lehet rendes családom? GYŰLÖLTEM AZT A NŐT AKI ELVETTE TŐLEM A CSALÁD LEHETŐSÉGÉT. Kérlek ne tedd ezt a születendő gyermekeddel. Tapasztalatból mondom. Nagyon szeret engem az apukám, de ahhoz hogy el tudjam FOGADNI a nöt akivel van 13 év kellett.Addig nagyon sokat rágódtam.

Kérlek ne tarts szeretőt. A rózsaszín köd úgyis elmúlik,apunál is elmúlt,aztán megbánta.

De hát, ez úgysem rajtam múlik. Kérlek dönts jól.

15/L

Esélyed lehetne, miért ne. Arra ,hogy tisztességesen elválj és új életet kezdj. Ez így gusztustalan lenne.

A szüleim anno amikor összejöttek, mindketten rossz házasságban éltek, és mindkét oldalról több gyerek is volt.

Pár randi után nyilván lefeküdtek, majd ezután váltak is mindketten, egyikük sem ámította a másikat, vagy a családjukat.

Egy ideig csak jártak, majd összeköltöztek, házasodtak, teljesen újrakezdték az életüket, apu sajátjaként nevelte a testvéreimet is.

Nem is olyan rég hunyt el, de tökéletes életük volt.

Na, ez a normális verziója annak, ha házas ember szerelmes lesz.

Ha állítólag szereted azt a nőt, akkor becsüld is meg annyira, hogy nem csak szeretőnek óhajtod tartani. Valószínűleg nem fogadja el ezt a szerepet és nagyon helyesen is teszi.

Téged meg nem húz ki a felelősség alól, ha rosszul házasodtál: ha megcsalod a nejed egy futó kalandban az a te lelkeden szárad, de ha már komolyan tervezel valakivel a háta mögött, több ember életét teszed tönkre.

Feleség nem minden esetben akadály, vagyis leküzdhető akadály. De egy terhes feleség az a legnagyobb akadály ami létezik!!!!

Minek ejtetted teherbe, ha nem szereted, és már most mást keresel mellette? Engedted volna elmenni, hogy találjon egy rendes Férfit magának!

Mert te nem vagy az...még férfi sem vagy!

Vicces hogy mennyire ellentétesen látjuk a dolgokat a 15 éves lánykával, bár két különböző végkifejletről beszélünk :)

Nálunk is az volt a helyzet, hogy a hoppon maradt exfeleség (aki egyébként akkora sárkány hogy azóta sem talált stabil kapcsolatot) annyira kimosta a lánya agyát, hogy apu hiába támogatta volna őket, vette volna ki a részét az életükből, a kiscsaj elutasította, köszönni sem volt hajlandó neki, anyut szintén gyűlölte, látni sem akarta. Van ilyen.

Apu például köszöni, jól választott, megszabadult egy hárpiától és élhette az életét normális, szerető családban.

A másik oldal nem mindig ugyanúgy éli meg a szituációt :)

Hihetetlen az a lincshangulat, ami itt egy-egy húzósabb kérdés kapcsán kialakul. Mindenki egyszeriben erkölcsi fároszként tekint magára, s ítélkezik boldogan. Legfőképpen persze olyanok, akik sohasem voltak házasok, s még csak a világmegváltó korszakukat élik. A terhes asszonyka (ha mégoly galád módon vemhesült is) hirtelen sorsát megadóan tűrő mártírrá szentesül, és egyedül a szerelem csapdájában vergődő faszi lesz hibás mindenért. Itt senki sem találkozott még olyan szerelemmel, ami mellett meghalnak az észérvek? Amikor nem számít, ha föld és ég összedől is? Amin az önuralomnak kicsorbul az éle? Csak a holdfényes lányregényekben tapsoljuk meg a főhőst, aki a szerelméért keresztülgázol mindenen és mindenkin?

És most jöhet a lepontozás fiatalok, hisz ti oly jól tudtok mindent, amit még nem éltetek át, csak ködös elképzeléseitek vannak róla, hogy bezzeg ti majd másképp csináljátok.