Túl nagy kérés lenne ez?

Ugyan nem értek egyet a válaszokkal, azért köszönöm azoknak akik időt szántak rám és kifejtették a gondolataikat, akik meg csak rosszindulatból írtak, sajnálom, hogy ilyen frusztráltak.

Nem értem miért kéne a páromnak valaha is választania, ezt senki nem mondta, ti látjátok bele. A gyerek anyja fiatal, egészséges, igen nagy eséllyel feltudja nevelni a gyereket. Az apja akkor megy a gyerekhez amikor akar, és hozzánk is jöhet-többnyire nyilván szünidőben- teljesen normálisan viselkedek vele. Amennyiben beütne a 0,5% és az anyja váratlanul elhalálozna, nem az lenne az első gondolatom, hogy szedjem a sátorfámat...

Én szerelmes lettem egy férfibe, akinek régen volt egy felelőtlensége. Ő is szeret engem, nem látom okát, hogy ott hagyjam, egy esetleges jövőbeli tragédia miatt. Mivel adott helyzetben nekem kéne alkalmazkodnom, én lennék a mostoha és az én gyerekeimre lenne hatással egy teljesen eltérő kultúrából érkező kamasz, még mindig nem hiszem, hogy nagy kérés tőlem, hogy indokolatlanul ne vegyük magukhoz, révén van egy megszokott környezete meg egy szerető anyja.

Ami beteg az arabságot illeti. Egy válaszolóra referáltam, hogy nem arab, de kb. annyira eltérő a kultúra. És igen, a gyerek külföldi állampolgár, ahogy az anyja is az, de a párom nem. Ezt is elég könnyű értelmezni szerintem.