Hogy tolerálnátok a férjetek haver nőjét?

Hát, akkor ez ennyi volt. Ha kidobod ma este, ha nem, ennek a kapcsolatban úgyis vége.

És ne jöjjön már mindenki majd azzal, hogy a nő tehet róla, mert nem volt nő. Aki gyereket nevel, vezeti a háztartást, és mellette a férjhez hasonlóan dolgozik, nagyon jól tudja, hogy igen nehéz kivitelezni, hogy úgy nézzen ki és úgy viselkedjen, mint egy huszonéves tini. A férj is viszonyulhatott már rég úgy a nőhöz, hogy lekezelően, aki meg minek akarjon tetszeni. Ilyen minősítéseket, amiket te kaptál, én már rég nem viseltem volna el.

az van, hogy mindenkinek vannak problémái. még a havernőnek is. a kérdés csak az, hogy ki hogy viseli, ki hogy vezeti le a feszültséget. lehet, hogy valaki kickbox-edzésekre jár, amitől még a feneke is feszesebb lesz, valaki meg a férjével zsörtölődik, és nap mint nap rossz hangulatot teremt.

a legközelebbi kapcsolatodban szerintem próbáld meg máshogyan feldolgozni a napi nehézségeket.

és 35 évesen bátran merj csinos lenni.

van egy 14 éves, majdnem felnőtt gyereked, simán kezdhetsz új életet, és még szülhetsz is másnak.

sok sikert, és tényleg tanulj ebből. legyél olyan, akihez jó hazamenni.

Szerintem rádunt sajnos.

Ez független attól, hogy nem vagy épp modellalkat.

Az emberek változnak. Ti nagyon fiatalon kerültetek össze, amikor még az egyéniség kiforratlan, bizonyára ma már a férjed nem olyan párt választana magának, mint te vagy, hanem más személyiségűt. Nem a külső a lényeg, hanem ez a havernő más típusú.

Persze azok az emberek alapvetően mindenkit vonzanak, akik könnyedek, viccesek, szórakoztatóak, és még szépek is, ezen nincs mit csodálkozni. Ámde az a tény, hogy ilyen sok időt töltött el a nővel, hagyta magát furikázni, arra enged következtetni, hogy kiszeretett belőled.

Szerintem nem vagytok egymáshoz valók. Lehet, hogy régebben azok voltatok, de ma már nem. Ebből nem kell ügyet csinálni. Szép volt, elmúlt.

a férfiana k fejben kell elkötelezniük magukat, csak is akkor fognak a jövő kísértéseinek ellenállni.

valszeg szívből, vagy egyébből választott téged, és nem ezer csalódás, vagy válogatás után.

vagy olyan, akit gyerekkorában mindig elutasítottak, sérült és ez kell az önbizalmához.

itt vagy egy olyan erős,asztalracsapós asszonynak kell lenni, mert akkor legalább tisztelni fog és hallgatni rád, mert mondjuk irányítás igénylő pasi, vagy "menjen ha mennie kell" aéapon hagyni az egészet a francba vitára sem méltó a helyzet.

Anyám járt egyszer így, de elmagyarázta apámnak, hogy az a nő is ugyanolyan mint ő, és az élet vele is ugyanolyan lenne, ha neki kéne a gatyáját mosni, közös gond lenne a villanyszámla, az is gyereket akarna előbb-utóbb meg kertes házat stb. szóval ugyanoda jutna, ahol most van, csak ráadásul előről kéne kezdeni, de még az is lehet, hogy rosszabb lenne a vége, mert egyébként alapvetően ők nagyon jól elvoltak addig, míg be nem kattant apám a nagy lazaságba.

Végül aztán rájött, hogy van a dologban valami.

A nő nem sokkal később összeszedett valami palit, házasság, gyerekek, ház, hitel stb. stb. stb. Apám sokat megúszott azzal, hogy az agyával is gondolkodott még időben. Anyámnak meg elég sok esze volt, hogy nem hiszti csinált, hanem normálisan viselkedett, öröm volt hazajönni, meg nem érzelmileg zsarolta, hanem értelmesen elmondta neki, hogy nem minden arany, ami fénylik.