Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Menjek vagy maradjak? Vele és a családjával, vagy egyedül anyámmal?
Elég bonyolult a helyzetem, próbálom röviden leírni. Márciusban lesz 2 éve, hogy együtt vagyunk a párommal, közben nekem megy a válásom is. Szinte az elejétől fogva itt lakom náluk. A problémám a családjával van főként, ha vitázunk majdnem mindig ezen. Az anyjával lakunk egy házban, egy szoba a miénk, a többi mind közös. A ház egybe van építve a nővéréék házával (ők négyen vannak, 2 felnőtt gyerekükkel). Közös az udvar, és szinte minden. A legnagyobb bajom, hogy bármit csinálok semmi nem jó, főleg az anyjának. Próbáltam úgy csinálni mindent ahogy elvárják tőlem, de már belefáradtam. A takarításba állandóan beleszól az anyja, ő tisztaság és rend mániás szinte, én csak akkor szoktam, ha ő nincs itthon. Utálom kerülgetni, ezért a konyhában is csak akkor főzök, ha nincs itthon (ez nagyjából heti két alkalom). Állandóan ott ül, ott nézi a tévét (szappanoperákat), és állandóan beszél. Már nem bírom hallgatni! Hétvégén pedig, még feljön a bátyja is, aki egy undorító ember, kiabál, káromkodik, és állandóan csak veszekednek. Minden hétvégén ez megy!
A párom nem hajlandó innen elköltözni, most szombaton is ezen vesztünk össze. Eddig együtt dolgoztunk, és itthon volt mikor én is, de most munkahelyet váltott, ahol 6-18-ig dolgozik, én meg itt rohadok. Tudom hogy azért csinálja, hogy legyen pénzünk, és szeretnénk megcsinálni a tetőteret. Tényleg nagyon sokat tesz értünk, a gyerekeimet is imádja, és ők is őt.
De egyszerűen nem bírom a családjával tovább! Nem normális dolog szerintem, hogy minden nap ezen rágódom. Az előző kapcsolata is erre ment rá, a lány 13 év után hagyta el, a családja miatt.
Nagyon szeretem őt, még akár gyereket is szülnék neki, mert ez a legnagyobb vágya. De nem tudom mitévő legyek.
Köszönöm az eddigi válaszokat, sajnos pont erre számítottam. Tudom én is, hogy mi lenne a helyes, csak olyan nehéz megtenni. Nagyon félek, hogy nem jönne utánam.
De ettől függetlenül mindnyájatoknak teljesen igaza van!
Szerintem ez a férfi nem az utolsó lehetőség az életedben. Ne kapaszkodj ennyire belé. Az anyja természetesen azt csinál a házában, amit akar, 0-24-ben, az ő háza. Elélhet 90 évig is. A ház nem a párodé, az anyjáé. Ne függj már ennyire másoktól.
Ha anyáddal tudsz lakni, élj vele, legyél független. Egyébként nem értem, gyesen vagy, vagy miért vagy egész nap otthon?
Franc se akarna egész nap kuksolni a szobában felnőtt létére és stikában főzni ez nem élet. Senkinek.
Kedves 12-es! Két műszakban dolgozom, ezért vagy délelőtt, vagy délután vagyok itthon sokat.
Kedves 13-as! Azt hiszem megadtad a leghasznosabb választ!
Egyébként elismerésem, hogy eddig is kibírtad ezt a szörnyű helyzetet, de most már beszéljétek meg a pároddal, hogy vagy elmentek mindketten, vagy elmész te egyedül. Ha meg tényleg 20 év múlva megörökli a házat, akkor meg úgyis az övé lesz.
Keresztanyám él még együtt a gyerekével, aki 60 éves, meg a két unokával, akik 30-35 évesek, hát egy rakáson mindenki, az rettenet. Várják, mikor halnak ki az öregek. De tényleg. Szóval ismerem a helyzetet, pedig ott még nincsenek is durva dolgok, de már ebből a helyzetből is sok a súrlódás évtizedek óta.
1. A helyedben mindenkßeppen elköltöznék, a barátod meg vagy megy utánad, vagy marad anyukával
2. Hidd el, jobb egyyedül, mint ilyen körülmények között. Habár elég biztos, hogy idövel találsz normális embert amgad mellé.
3. Az egy percig sem biztos, hogy a barátod lát bármit is a házból, mert az anyja bármikor eladhatja, vagy köthet valakivel letartási szerzödést és akkor NINCS örökség.
4. Utána elvileg perelhetne, de nem megy semmire.
5. Ha már az elözö kapcsolat is emiatt ment tönkre, akkor gyakorlatilag semmi esély arra, hogy a barátod valaha is elköltözik onnan.
Kedves 18-as! Nem akarok megváltoztatni mindent, és szó nem volt arról, hogy az anyja menjen innen el!!!
Leírtam azt is, hogy mindenben próbáltam alkalmazkodni, de mindenben talál hibát. Ha csinálom az a baj, ha nem akkor az.
A probléma az, hogy a párom nem akar innen elmenni, nem pedig az, hogy az anyja!
De azért köszönöm a válaszod.
Nalunk ugyanez volt egy exszel, otthon lakott, en pedig odakoltoztem (muszaj voltam), nem haladtunk semerre, es engem sem birt az anyja (mert nem csaltam a fiat, sot segitettem sokat, nem volt nagy pofam....) szerencsere azota vege. Eszembe nem jutna olyan hazba szulni akol tobben lakunk, de meg egyutt elni sem menne! Az igaz hogy most mar nem is muszaj.
Es az egyik valaszoloval is egyetertek, hogy nincs jogod kitenni a gyereked a stressznek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!