Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Menjek vagy maradjak? Vele és a családjával, vagy egyedül anyámmal?
Elég bonyolult a helyzetem, próbálom röviden leírni. Márciusban lesz 2 éve, hogy együtt vagyunk a párommal, közben nekem megy a válásom is. Szinte az elejétől fogva itt lakom náluk. A problémám a családjával van főként, ha vitázunk majdnem mindig ezen. Az anyjával lakunk egy házban, egy szoba a miénk, a többi mind közös. A ház egybe van építve a nővéréék házával (ők négyen vannak, 2 felnőtt gyerekükkel). Közös az udvar, és szinte minden. A legnagyobb bajom, hogy bármit csinálok semmi nem jó, főleg az anyjának. Próbáltam úgy csinálni mindent ahogy elvárják tőlem, de már belefáradtam. A takarításba állandóan beleszól az anyja, ő tisztaság és rend mániás szinte, én csak akkor szoktam, ha ő nincs itthon. Utálom kerülgetni, ezért a konyhában is csak akkor főzök, ha nincs itthon (ez nagyjából heti két alkalom). Állandóan ott ül, ott nézi a tévét (szappanoperákat), és állandóan beszél. Már nem bírom hallgatni! Hétvégén pedig, még feljön a bátyja is, aki egy undorító ember, kiabál, káromkodik, és állandóan csak veszekednek. Minden hétvégén ez megy!
A párom nem hajlandó innen elköltözni, most szombaton is ezen vesztünk össze. Eddig együtt dolgoztunk, és itthon volt mikor én is, de most munkahelyet váltott, ahol 6-18-ig dolgozik, én meg itt rohadok. Tudom hogy azért csinálja, hogy legyen pénzünk, és szeretnénk megcsinálni a tetőteret. Tényleg nagyon sokat tesz értünk, a gyerekeimet is imádja, és ők is őt.
De egyszerűen nem bírom a családjával tovább! Nem normális dolog szerintem, hogy minden nap ezen rágódom. Az előző kapcsolata is erre ment rá, a lány 13 év után hagyta el, a családja miatt.
Nagyon szeretem őt, még akár gyereket is szülnék neki, mert ez a legnagyobb vágya. De nem tudom mitévő legyek.
Kedves 2. válaszoló!
Nem féltél tőle, hogy egyedül maradsz? Mellettem kiáll a párom, azzal nincs baj. De nem mozdul innen! Azt mondja, hogy túl sok pénzt ölt már ebbe a házba, és hogy egyszer majd az övé lesz. Csak addigra már nyugdíjasok leszünk. Én megszoktam már hogy egyedül vezetem a háztartást, itt viszont semmi nem úgy van, ahogy én szeretném.
Nagyon szeretem őt, életem szerelme, de nem tudom mennyire áldozzam fel magam.
Kedves 4.!
Én törekednék, de ő nem hajlandó! Nem vesz fel hitelt, és nem megy panelba!
Sajnos az eszem és a szivem mást mondanak.
Hagyd ott, költözz el, amíg idegileg ép vagy. Aztán a párod vagy némi szünet után követ az albérletbe, esetleg a te rokonaidhoz, vagy vége. Elég sötét kép a helyzetről, hogy az előző, igen kitartó lány 13 év alatt sem vergődött velük zöldágra.
Legközelebb olyan embert válassz, aki bizonyítja azt, hogy a te boldogságodat tekinti a legfontosabbnak.
Nincs ott a családban egy értelmes, agyilag kiemelkedett rokon, akivel megbeszélhetnéd a helyzetet, hogy próbáljon hatni az érdekedben a fiatalemberre?
Én szépen összeszedném a cuccomat és elköltöznék. A párodnak pedig mond meg, hogy szeretettel várod az albérletben.
Mi anno azt mondtuk, ez a nyugalom ára. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!