Nők, ti felmondanátok a mnukahelyeteken a férjetek új munkája miatt az alábbi esetben?

Nem tudom... Ilyenkor szoktak itt gykn azzal jönni a nagyokos, gyermektelen nők, hogy te innentől fogva csak élősködsz a férjed pénzén, meg dologtalan vagy, ilyenek.., csodálom, hogy még nem érkeztek meg a négy gyerek mellett két egyetemet végző, napi 12 órát dolgozó, minta háztartást vezető csoda nők. Hahó, hol vagytok? :-)

Szerintem viszont nagyon szép gesztus lenne a részedről, ha bealdozod magad a férjed karrierjeert, és a családért, de csak akkor, ha ezért ő tényleg megbecsül, tehát akkor azt tisztazzatok, hogy ne vágjon anyagi dolgokat a fejedhez soha. Továbbá legyen önkéntes nyugdijadra pénz utalva, mert nyugdijad így nem lesz.

Nem olvastam el a válaszokat, lehet, hogy más már írt ilyesmit, ezért már elnézést az elején, ha ez megtörtént, és azért is elnézést, hogy még nem abból a helyzetből válaszolok, amit te kérsz, de...

A szüleimnél ez volt a helyzet. Gyakorlatilag pontosan ugyanaz, amit te leírtál. Anyukámnak volt egy munkája, oké, megvolt, keresett vele valamennyit, de nem ő volt a fő pénzkereső. Apukámnak akkoriban indult el a saját vállalkozása, amit ugyan otthonról is csinálhatott volna, de ő elég munkamániás és nem túl szociális jellem. Így egyszer csak, emlékszem erre, pedig nagyon pici voltam, megbeszélte anyukámmal, egyik nap, hogy na most betelefonál a munkahelyére, hogy ő tisztelettel felmond, és a gyerekeivel lesz. Akkor voltam nagyjából 3-4 éves, testvérem 5 évvel idősebb.

Most vagyok 22. Az akkor kialakult helyzet akkoriban jó volt, de odáig vezetett, hogy apámat alig láttam (és látom mostanság is), mert ő két ember helyett dolgozik, hogy nekünk mindenünk meglegyen. Nem ismerem apámat, mert egyszerűen a munkájának él, és nem szorít időt arra, hogy kiélvezze az ezáltal megteremtett javakat. Vagy nem csak nem szorít, tényleg nincs ideje. Anyukám azóta se kap munkát. Próbálkozott, félévente megy a munkaközvetítőhöz, több kurzust meg gyorstalpaló képzést elvégzett, de akármihez fogott, nem igazán vált be. Eltartott háziasszony lett, és a munkája elvesztése így hosszú távon a férje tiszteletének az elvesztését jelentette. Semmibe van nézve, megalázó helyzetbe van hozva, hogy kérnie kell apámtól, ha téli csizmára van szüksége, satöbbi. Senkinek sem kívánom ezt a helyzetet.

Viszont hozzá kell tennem, hogy ez azért alakulhatott ki, mert apám ilyen jellem, és anyám olyan szakmát választott, ami mint kiderült, annyira nem keresett (vegyész főiskolát végzett, régebben egy gyárban dolgozott valami elemző-féleként). Ha neked a férjed ennél jobb jellem (jó, nyilván anyám sem tudta ezt az elején, de azért csak ismered annyira, gondolom), illetve ha olyan munkád van, amit x év kihagyás után is tudsz folytatni, akkor szerintem ezzel probléma nincs. Mert akárhogy is nézzük, nekem anyámmal nagyon jó viszonyom van, és ez elsősorban azért lehet így, mert amikor kicsi voltam, minden idejét velem töltötte. Kialakult egy olyan fajta bizalmas kapcsolat kettőnk között, aminek most így majdnem-felnőtt fejjel nagyon örülök.

Ez rajtatok áll, és a te döntésed, sajnálom, hogy konkrét tanáccsal nem tudtam hozzájárulni a dologhoz, csak egy esetleges forgatókönyvet írtam le, amit ha szeretnél, el tudsz kerülni.

Utolsó, megnevettettél! 4 gyerekem van, másoddilomát csinalom. Eddig oké, de:lakás szalad, tanulnom kellene, de 3 gyerek meg én lázas, mindenem fáj, elegem van! :-)

Kérdező, senkinek semmi köze hozzá, ahogy te jónak látod...

Nem mondanék fel, pont azért amit a 12-es írt.

Inkább átmenetileg mégis segítséget kérnék.

Szia!

Én nem mondanék fel egyelőre a "betanulási időszak" alatt. Mi van ha a férjednek nem jön be az új pozíció? Ne essetek két szék között a pad alá.

Arra az időszakra nem kérhetsz fizetés nélkülit, vagy nem kérheted át magad részmunkaidőre (4 v 6 órába?)? Aztán majd meglátjátok.

Esetleg a gyerekek egyik osztálytársának szülőjét megkérni, hogy valamelyik fuvarba (reggeli v délutáni) egyelőre segítsen be, ha vagytok jóban valakivel, és nincs mozgósítható nagyi.