Mennyire viseli meg a házasságot ha nem jön a gyerek, és a feleség túlzásba viszi a próbálkozást?

Akár válás is lehet belőle, ha a felek nem szeretik egymást eléggé, vagy nem értenek egyet ebben a kérdésben. Esküvő előtt legalább érdemes ezt a dolgot megbeszélni.

Nekünk nem lehet gyerekünk, ezt a házasságunk első évének elején megmondta az orvos. Az elmúlt 2,5 év is ezt bizonyítja, hisz nem védekezünk, mert minek...gyerek sehol. Tudomásul vettük.

A férjem nem akarja annyira erőltetni, hogy beültetés, gyógyszerek stb... és őszintén szólva én sem. Esetleg akkor, ha 100% sikerülne 1 próbálkozás, de ilyen nincs, miközben sok pénzt kell beleölni, ami nekünk nincs arra hogy kidobjuk az ablakon, mert kevés az esély. Nálam még kevesebb a betegségem miatt. Még abban is egyetértünk, hogy egyikünk sem akar örökbe fogadni. Nekem is más okom van rá, és a férjemnek is. Az a lényeg, hogy mindketten nemre szavaztunk ilyen téren is.

Nyilván nem csettintésre ment az elfogadás, egy jó ideig volt sírás, a feltett kérdés-hogy miért pont mi...stb, de egymást támogatva, szeretve túlléptünk rajta. Most már az előnyeit nézzük és érezzük is annak, hogy nincs gyerekünk.

Én csak sajnálni tudom azokat a nőket akik görcsölve, betegesen gyereket akarnak, és túl önzőek ahhoz, hogy észrevegyék, már a férjük életét is megkeserítik ezzel...

Mikor anno mi megtudtuk ezt az egészet, akkor közöltem a férjemmel, hogy nem vagyok hajlandó időzítetten tervezetten, kényszerűen stb szexelni, görcsösen hőmérőzni meg ilyenek, és teljesen egyetértett vele. Nekünk fontosabb a kapcsolatunk, a szerelmünk, mint egy nem létező gyerek.

Kerdezo, beszeltel mar vele errol, hogy mennyire rosszul esik neked, hogy nem erdekli, hogy veled es a kapcsolatotokkal mi van, csak a gyerek? Hogy szeretnel vele spontan is egyutt lenni? Ha felsz a reakciojatol, akkor ird le neki e-mailben, vagy levelben, hogy legyen ideje elgondolkozni rajta, es ne vegye azonnal tamadasnak. Ird le neki, hogy te hogyan erzed magad ebben a helyzetben. Ha kell, vedd ra, hogy menjetek el parterapiara, ahol egy kulso fuggetlen szemely segithetne neki radobbenni, hogy mit csinal. Az meg oke, hogy mindenfele dologgal probal rasegiteni, de az, hogy szex csak gyerekcsinalas celjabol van, es csak akkor, amikor arra idealis az idopont, es nem tud semmi masrol beszelni, az nem jo.

En is szeretnek gyereket, es sokszor nehez masrol is beszelni, de muszaj figyelni arra, hogy ne csak ez legyen a tema. A kotelezo szexet meg nem is tudom, hogy lehet elvezni, meg egyszer-egyszer oke, de hosszabb tavon...

Mielott elmondod neki, hogy hogy erzel, ulj le melle, beszelgess vele, kerdezd meg, hogy erzi magat, es csak hallgasd meg, ne akard a fejeben megjavitani a dolgokat. Ha mar egy ideje probalkoztok, akkor valoszinuleg eleg frusztralt, es rosszul erzi magat. Van benne egy osztonos vagy a gyerek irant, amivel nem tud mit kezdeni, es ami olyan nagy, hogy elfeledkezett arrol, hogy mas dolgoknak hogyan oruljon. Ketsegbeesett es csalodott, es ebben az allapotban nem tud semmi masra koncentralni, csak azt akarja, hogy ez az erzes elmuljon, es vegre ott legyen a karjaban a babatok. Lehet, hogy egyaltalan nem latja magat kivulrol, de az is lehet, hogy tisztaban van azzal, hogy tulzasokba esik, csak nem tudja, hogy mit tehetne. Kerd meg, hogy mondja el, hogy mit erez, es mondd el, hogy szeretned megerteni. Ameddig ezekrol nem beszel, addig nehez lesz neki barmit is mondani abbol, hogy te hogy erzed magad. Ha erzi, hogy megerted, akkor mar o is fog tudni figyelni, es talan vegre meghallja, hogy neked ez igy nem jo.

Es akkor mar kozosen kitalalhatjatok, hogy mondjuk te is iszod vele a teat, de nem lesz kotelezo szex, es egyutt is csinaltok valami programot, ami nem a gyerekcsinalasrol szol.