Feleségek, anyukák, titeket zavar ha közeli családtag besegít a háztartásba? Sértve érzitek magatokat?

Nem, nem érzem magam háztartási robotnak, akinek egyedül KELL csicska-droidként ugrálnia otthon. Aki pedig velem egy háztartásban lakik (kivéve gyerek bizony életkor alatt), az nem segít, hanem neki is a dolga.

Vagy még én nem jöttem rá, hogy melyik az a háztartási feladat, amihez p..na kell és csak én tudom elvégezni emiatt.

Nemi szerepek szerint egyetlen "csak férfimunka" van: kva nehéz bútorok mozgatása. Tény, azt én biztos nem csinálom meg, mert 50 kiló vagyok, nem emelem meg a 100 kilós szekrényt. Ha ilyen van, akkor jönnek a két méteres, 130 kilós pasik.

Ebben az egyben számít, hogy nő és gyengébb fizikumú vagyok. De úgy 25 kg-ig megoldom egyedül is.

Engem az előre megbeszélés nem zavar, sőt örülök, hogy amikor nem jutok egyről a kettőre, akkor van kitől segítséget kérnem.

Viszont a szó nélkül nekiállástól a falra mászom. Tesóm szokott hozzám jönni 1-2 hétre "nyaralni". Mindig próbálom úgy igazítani a munkámat, hogy én is vegyek ki szabadságot, hogy tudjak vele elmenni erre-arra. De volt, hogy nem sikerült, mert határidős munkám volt. Mondta, hogy semmi baj, vannak itt barátnői, majd azokkal találkozik, elüti a napot. Hát ez úgy sikerült, hogy plafontól a pincéig kitakarította a lakást, mert unatkozott. Majd szétvetett a pulykaméreg, mert nem azért jön hozzám, hogy takarítson, hanem, hogy pihenjen. Minden ruhát a szekrényből kipakolt, kimosott, kivasalt, wc-t pucolt, ablakot mosott, tehát egy komplett nagytakarítást csinált. Persze szegényem jót akart, de engem zavart, hogy úgy csinálta meg, hogy én is képes lettem volna rá, és olyan érzést keltett bennem, mintha rendetlen lennék, hogy másnak kell utánam takarítania.

Nem, csak akkor, ha külön megkérek valakit, hogy ne pakoljon a cuccaim között, és mégis megteszi. De ha magától el kezd mosotgatni, vagy a lakást segíteni rendbe tenni, azt megköszönöm, mert egy kedves, segítő gesztus. Nem atól lesz valaki jó feleség, vagy jó anya, hogy nem tud elfogadni segítséget. Ha nem sajnálnánk rá a pénzt, én takarítónőt is szívesen felvennék, ahogy sokan ezt meg is teszik. Mi megosztjuk a férjemmel a házi munkát, amiből mindig az csinál kicsit többet, akinek több ideje van rá, hogy ne a közös időnkből vegyen el.

Gyerek mellett különösen szép gesztus egy családtagtól, ha besegít.