Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy szokjam a gondolatot, hogy nem együtt válunk szülővé?
A férjem már volt egyszer nős, de a házassága dugába dőlt. (nem megcsalás miatt, én jóval a válás után jöttem képbe)
Abból a házasságából van egy kislánya, és most mi is kezdünk családot tervezni. Szeretem az ő gyerekét, ő is engem, de zavar a gondolat, hogy neki nem én leszek az első, akit terhesen lát, akit elkísér UH-ra stb. A picinek az első léptei sem lesznek újak... Én még fiatal vagyok, és majd kezdő anyuka leszek, és úgy érzem neki ezek már lefutott körök. Szóba hoztam, megnyugtatott, hogy ez butaság, hiszen a mi házasságunk alapvetően különbözik az elsőtől, de mégis ott motoszkálnak bennem ezek a gondolatok. Érzett már valaki hasonlóan? Pár biztató szó jól jönne.
Tudtad kihez mész hozzá. A te választásod volt egy olyan férfi akinek felesége volt, és gyereke van. Szóval miért utólag agyalsz ilyeneken?
Ha szeret, és akarja a gyereket, akkor ugyanúgy fog örülni. Bizonyos szempontból előnyös is, mert legalább tapasztaltabb:)
Majd meglátod milyen jó lesz minden. Egyébként nagyon szerencsés vagy, mert sok férfi hasonló esetben nem annyira vágyik új házasságból új gyermekáldásra. Sokan úgy gondolják hogy már van nekik gyerekük. A te férjed annyira szeret hogy szeretne tőled kisbabát. Ez nagyon jó.
Majd neked kell vigyáznod ha meglesz a pici, mert kicsit féltékeny vagy a kislányra. Ezt majd nem szabad kimutatni. Nagyon szerencsés leszel, mert ha picit nagyobb lesz a kisbaba a kislánnyal el tudnak játszani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!