Ti hogyan spóroltátok össze a pénzt az első lakás/házatokra? Azok véleménye érdekelne, akik önerőből vették és nem örökölték.

Otthon laktam még, amikor elkezdtem dolgozni, így akkor többet tudtam félre tenni. A szórakozáson, ruhavásárláson nagyon sokat lehet spórolni. Ezt nem azt jelenti, hogy soha nem jártam sehova, de azért nem volt mindegy, hogy hetente többször is elmegyek valahova, vagy egy hónapban 1-2 alkalommal.

Önerőre gyűjtöttem, a többi hitel volt. Aztán arra gyűjtöttem, hogy kifizessem a hitelt, mert nem akartam 15 évig fizetni. Amikor külön költöztem, akkor még jobban megtanultam spórolni, mert azért úgy mégiscsak jobban érzi az ember a pénz értékét.

Meg kell találni a középutat, valóban nem jó, ha semmire sem jut a spórolás miatt. De ha kicsit végiggondolja az ember, szinte mindenkinek elég sok felesleges kiadása van.

Pl. az étkezés megtervezését nagyon sokat lehet spórolni, bevásárló lista alapján vásárolni, nem csak úgy, amihez éppen kedvem van.

Szia! Mi most vettünk házat. Úgy sikerült, hogy én már 2008 óta fizettem lakáskasszát, valamint a későbbi nászajándék egy része képezte az önerőt. Ezen kívül munkáltatói kölcsönt és áthidaló kölcsönt vettünk fel. Kb. 14 évig fizetjük, a törlesztő részlet összege kibírható.

Jelenleg még albérletben élünk, mert felújítás alatt van.

Spórolni igyekeztünk, de mivel gyerkőc is van, nem nagyon tudunk, mert neki mindig kell venni valamit (ruha, cipő, pelus stb.)

A lakáskasszát örülök, hogy nyitottam annak idején, most jól jött.

Nekünk úgy sikerült viszonylag rövid idő alatt, hogy kijöttünk külföldre dolgozni, és itt odafigyeltünk a költségvetésünkre, előre megterveztünk mindent, és kiszámoltuk, hogy mennyit kell félretennünk, plusz a férjemnek és nekem is volt lakástakaréka, amit már otthon pár éve nyitottunk.

Szerencsére sikerült itteni viszonylatban egész olcsó albérletet találni, ahonnan azután sem költöztünk el, hogy megengedhettünk volna nagyobbat, az autót használtan vettük, nem újonnan, és kivártuk, hogy kifogjunk abból is egy olcsóbbat, és közelebbi autóval kivitelezhető, vagy olcsó repjegyes nyaralásokon voltunk. Otthoni fizetésből őszintén szólva fogalmam sincs, hogy jött volna össze rá a pénz, valószínűleg hitelt vettünk volna fel, vagy maradtunk volna albérletben.

Nehéz ezt átgondolni, hogy mit áldozzon be az ember, mert azért nyaralás nélkül gürizni egész évben azért, hogy majd egyszer lesz egy lakás, na azt nem tudom, hogyan csináltam volna. Úgyhogy mi más dolgokat áldoztunk be, a barátokkal és a családdal való ritka találkozást, valamint hogy meg kellett tanulni egy másik ország nyelvét, ami engem pl. ma is nap mint nap kihívások elé állít. De mi úgy voltunk vele, hogy inkább most ez, és akkor tényleg félreteszünk, nem éljük fel, és hosszabb távon, ha visszaköltöztünk, akkorra nagyobb anyagi biztonságban élhetünk.

Aztán pesrze soha nem lehet tudni, hogy mi lesz, így az itteni tartózkodásunkat is élvezni akarjuk, még ha a messzebbi nyaralások váratnak magukra is.