Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit kezdjek, ha "add meg Uram, de most rögtön" - típus vagyok, a családom meg nem az?
Mindig is szerettem rögtönözni, de ugyanakkor a megtervezettség sem áll messze tőlem. Azt viszont észrevettem, hogyha felmerül az ötlet azt azonnal meg szeretem valósítani. Régebb apukámmal volt emiatt összetűzésem, mert ha kitaláltam, hogy készítsünk el valamit (például könyvespolc), akkor azonnal kellett nekem. Ő szeretett rá aludni egyet, mondva, hogy azalatt leülepszik az ötlet, kiforr, esetleg előkerülnek a hibaforrások, amire nem számított előre, stb. Én meg nem szerettem halogatni, mert "amit ma megtehetsz,ne halaszd holnapra". Ha volt idő rá, akkor nem láttam akadályát annak, hogy megvalósítsam, megvalósítsuk.
A férjem szintén szeret megfontolt lenni e téren, ő sem kapható a gyors megvalósításokra. Például ma délután hozott alapanyagot a kamrai polcnak, amit fel kell vágni és be is lehet tenni. Én nem bántam volna ha nekiugrunk és félóra alatt el is készítjük, ő azonban elő akarja készíteni a fűrész helyét, stb. Szóval most elmaradt. Az ilyenen próbálok nem stresszelni, hogy ne legyenek konfliktusok. A mások "késései" viszont még mindig teljesen kiborítanak. Rendeltünk egy bútrot, és arra számítottunk, hogy ki is szállítják aznap, mert kis üzlet, nincs sok vásárló. Valami oknál fogva elhalasztották két nappal és ma szóltak, hogy ismét két napot kell várni. Egy "add meg uram éppen most" személynek ez kész kiborítás.
Aki még hasonló személyiség az hogyan tud lelki békében élni a környezetével? :)
Nyugi, a környezeted meg tőled borul ki. Toleránsnak kell lenni egymással, nincs mese.
Én pl nem bírom a kapkodást, abból mindig csak baj van. Évek alatt azt tapasztaltam, hogy általában sokkal jobban járok, ha kicsit tudok türelmes lenni.
Nincs se ezzel se azzal gond, csak el kell fogadni, hogy sokfélék vagyunk.
Elsőnek: nem élünk már a szüleimmel. :)
Másodiknak: tudom, hogy fordítva is ugyanolyan kiborító, azt a kérdést majd ők teszik fel itt. Nekem egyelőre a saját stresszemen kell csökkentenem a békés együttélés érdekében ;)
No igen, mások késései... Ilyen sajna van, jobb, ha megtanulod, bár attól még sokkal többször van nem jogosan... De nem tudsz mit tenni (nekünk az volt a legjobb, amikor heteket késtek az ablakok és november elejéig vagy közepéig másfél méteres lyuk volt a szobámon. Érdekesen alakult a fűtésköltség az első hónapban, ráadásul normál villannyal... nem ez volt az első stressz, de túléltem).
A barkácsolás terén szimpatikus az, hogy azonnal akarod :) De miért nem csinálod meg akkor azonnal? Nem értem. Miért kell hozzá más ember?
Nekem is megvannak a magam dolgaim, bár nálam ez rosszabb: gyorsan akarok ténykedni, de lusta vagyok, így saját elvárásaimat nem teljesítem a gyakorlatban. Nehéz ügy. Másokkal egyszerűbb: számukra lazább ütemtervet készítek, de ha én azonnal akarom s meg tudom csinálni, akkor csinálom egyedül. Az amúgyis szimpatikus, programozóként is az egyszemélyes project volt a kedvencem, legjobb kommunikáció és közös hang, még írni vagy beszélni sem kell :)
"Ő szeretett rá aludni egyet, mondva, hogy azalatt leülepszik az ötlet, kiforr, esetleg előkerülnek a hibaforrások, amire nem számított előre, "
Tökéletesen igaz sok probléma előkerül egy napot aludni rá
Ezt nevezzük átgondoltságnak
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!