Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Más férjének is ennyire nem számít a pénz?
Annyira belefáradtam már, hogy mindig megkapom, minek spórolok? Nem spórolom agyon magam, csak amit ésszerűnek látom.
Például szezonális gyümölcsöt veszek, husokból is nézem mi van akcióban. Ruháknál is akciósakat igyekszem keresni. Ha kapok valamilyen kupont, akkor aszerint igyekszem vásárolni. De mindig csak azt veszem amire szükségünk van. Nem hagyon égve a villanyt, nem hagyon nyitva az ablakot télen, nem indítom be a mosást fél adag ruhával. Ja és ami felesleges holmink van otthon, azokat el szoktam adogatni.
Ezek szerintem teljesen normális háztartási elvek. Ok "megengedhetnénk" magunknak lazítást is, de egyszerűen nem látom az értelmét a felesleges pazarlásnak. A férjem viszont állandóan "veri a mellét", hogy neki ha ahhoz van kedve, akkor megveszi és nem nézi az árát! Ő úgy vásárol ahogy ő akar! Ha szüksége van valamire akkor megveszi és nem vár (míg én mondjuk előre bevásárolok akciós holmikból, amire később lesz majd szükségünk).
Most pl próbálom eladni a menyasszonyi ruhám, már régóta hirdetgetem de nem nagyon jelentkeznek érte. Párom szerint inkább dobjam ki, úgyis csak foglalja a helyet, nem éri meg a vesződséget. Nem fogok egy 120ezres ruhát kidobni, csak mert lassan kel el! Majd elviszik valamennyiért, de azért ki nem dobom.
Csak már úgy belefáradtam, hogy mindig én vagyok a sz*rrágó spórolós házisárkány az ő nagyzolós hozzáállása mellett.
Nálunk is hasonló a helyzet.
Én is próbálok a kaja és ruha árából lefaragni, mert esküvőre, lakásra gyűjtünk (gyűjtenénk). Én beosztanám a pénzt, nem azt mondom, hogy fogamhoz verem a garast, de úgy vagyok vele, hogy minek vegyek meg egy nadrágot 15 ezerért, ha következő hónapban le lesz árazva 7000 ezerre.
Ő meg úgy van vele, ha megérkezik a fizetése, akkor az azért van, hogy abban a hónapban elköltse. Nem nézi az árakat, sokszor hülyeségre költ, ha kimegyünk szórakozni, akkor hónap elején 1500-2000 forintos italt iszik, aztán csodálkozik, hogyhogy nincs pénz a számlán.
Szerencsére már sikerült megtanítanom rendesen gazdálkodni (húúúú, pedig de sokszor kaptam azt, hogy túlságosan spórolós vagyok és, hogy így nem lehet élvezni az életet).Még néha azért vannak túlkapásai, de már jó úton haladunk. :)
Igen, pontosan jól kiegészítjük egymást. Sokszor mondta is, hogy én visszahúzom ő meg előre húz engem, így egyensúlyban vagyunk. Csak ebben is valahogy mégis az én szerepem a "negatív". És aztán néha jönnek a kitörései, mint most is az esküvői ruhával kapcsolatban, hogy miért nem dobom már ki?!
Múlt hónapban pl kitalálta, hogy kell neki egy robogó, ok belementem, mert a motorja valóban vacak volt már. 1 héten belül már meg is vette a vadi új robogót, "mert nyár van és még ki tudja használni". Szerintem lehett volna várni vele kicsit, úgyis jön az ősz és akkor leviszik az árakat. És itt ugye elég komoly tételről beszélünk, nem egy drága nadrágról.
Úgy látom, hogy ő olyan "ha drágább akkor biztosan jobb" típus, míg én hatszor megfontolom, utána olvasok és a lehető legjobb ár/minőség arányt igyekszem megvenni.
#12 Igen, erre gondoltam. :)
A legjobb ár/minőség kombó a nyerő és érdemes szétnézni az üzletekben, mivel komoly eltérések lehetnek a fogyasztói árakban. Plusz nagy értékű áruk esetén (pl. autók / lakás / menyasszonyi ruha) lehet alkudni (néha meglepően sokat). Nem adja meg a habzsidőzsi érzést, de nem is tesz címeres palimadárrá senkit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!