Leszbikus nőként hagyományos családot (férj-feleség-gyermekek) szeretnék. Vajon megvalósítható ez? Elképzelhető olyan férfi, aki ezt elfogadja?

Sokan élnek ilyen kamukapcsolatban úgy, hogy a párjuk nem is tudja mi a helyzet. Ezekben a kapcsolatokban a leszbikus/meleg fél sokszor még magának sem vallja be a dolgot nemhogy a környezetének.

Az, hogy bevonod a leendő férjedet, és úgymond "megbeszélitek a dolgot" elméletben nagyon szép és jó, de szerintem ez ebben a formában nem nagyon kivitelezhető. Lehet, hogy találsz valakit aki az elején belemegy, és amolyan gazdasági alapon összehoztok egy házasságot, de szerintem hosszú távon ez nem működik. A családban minden félnek nagyon sok áldozatot kell hoznia azért, hogy minden megfelelően működjön. Ez sajnos érzelmi kötődés nélkül szerintem nem megy.

Ha össze is jön a házasság, és sikerül is a gyermekáldás szerintem rá fogsz jönni pár év múlva, hogy a családod a gyermekedből és belőled áll azonban lesz egy harmadik fél, akivel meg kell osztanod az otthonod. Ez idővel rengeteg konfliktust okozhat.

Én is azt javaslom, hogy ha lehetőségeid engedik inkább egyedül vállad a kicsit vagy a pároddal. A gyereknek is jobb, ha szeretetben nő fel és azt látja, hogy a szülei szeretik egymást.

A baratnom leszbi a tarsaval el kozossen es lakik veluk egy homo par.

Van 3gyerek akit 4 en nevelnek szeretetben a gyerekek donorja az egyik ferfi.

Igy gyerek is van es tars is.

Azt vedd figyelembe, hogy ha egy normális értékrendű hetero pasit keresel, márpedig gondolom, igen, akkor neki is fontos lenne az, hogy te élvezd vele.

Ugyanis egy megfelelő irányultságú férfinak fontos a visszajelzés arról, hogy jó szerető, ezért ő nem fogja egyoldalúan élvezni veled, ha te csak fekszel alatta, mint egy darab fa, és azt várod, mikor fejezi be végre...

szerintem ez a pasi kihasználása, és önmagad meghazudtolása

és nem hiszem, hogy egy gyereknek jót tesz, ha olyan családban nő fel, ahol a szülők nem szeretik egymást