"Az asszony verve jó"?

Na, úgy gondoltam válaszolok, mint egy bantalmazó kapcsolatból kilépett nő.

Durván hangzik, de egyet kell értenem a kérdezővel, hogy ez aféle függőség.

Nálam az előzménye a bantalmazó szülő volt. 16 évesen onnan menekültem ahhoz a pasashoz. Nem utlegelt azonnal. Sőt, kedves volt, ragaszkodó. Viszont szép lassan leepitetteaz önbizalmam.

Az első pofont azért kaotam, mert talált a myvipemen egy beszélgetést a bátyámmal. Még én nyugtattam utána, hogy nem tudhatta, pedig meséltem róla, ráadásul ritka a családnevünk.

Nem írom ki végig, csak a végét: úgy összevert gy letört több fogam, megrepedtek a bordaim, és kék zöld lettem mindenhol.

A szomszéd ránk hívta a rendőrséget én pedig nem tudom honnan vettem annyi erőt de megmondtam hogy a párom bantalmazott.

Visszaköltöztem anyamhoz, ketten jártunk pszihológushoz, hogy túltegyük ezen magunkat.

De a szakításünk után egy hónappal, mikor megszerezte a számomat és felhívott, komolyan elgondolkoztam azon hogy visszamegyek hozzá.

De addigra már erősebb voltqm lelkileg, így már nem talált annyira a vádaskodása. (szerinte túl kedves voltam a szomszéddal, és ő azt hitte megcsalom a férfival.) holott csak mosolyogva közöntem

amugy aki a szuleirol irt, megertem, 1ik bnom eljutott oda, h azt mondtam neki nem csodalom ha folpofozott a volt baratod.

ugyanaz a szitu, szolsz 1x, 10x csak pattog pattog, aztan kileptem, mert nem birtam volna soka!

amugy nem ertem ezeket a noket, o konkretan teleg addig huzta (volna) a fejem h eldurranjon.

ha akartok tolok par kedves tettet...

neha elkepzeltem, milyen lehetett azzal akia utalt?!

Mint itt többen, én sem tudom megérteni, hogy miért maradnak a nők egy bántalmazó férfi mellett. Én is ismerek egyet. A férfi szinte a kapcsolat elejétől kezdve verte a nőt, mára már mégis két gyerekük van. A férfi abszolút nem alfahím típus, sőt, pont az ellenkezője. Amikor megismertem őket, akkor hónapokig nyomasztott a dolog, állandóan a miérteken gondolkodtam és hogy hogyan tudnék segíteni a nőnek és a gyerekeknek. De rájöttem, hogy nem lehet rajta segíteni. Úgy tűnik, hogy neki jó így, hiszen a változtatni akarás csírája sem látszik rajta. És a legszomorúbb az, hogy tanult, nyelveket beszélő, diplomás emberekről van szó.

Egyébként valószínűleg nagyon sok múlik a neveltetésen. Engem apukám már középiskolás koromban azzal a tanáccsal látott el, hogy anyagilag mindig maradjak független, hogy ne kelljen a pénz miatt benntragadnom egy rossz kapcslatban.