Nekunk ez mukodik, masok szerint viszont nem jo ez igy. Ti mit gondoltok?

Nincs ebben semmi, mi is mondjuk, ha elmegyünk este, sokáig leszünk, ilyesmi. Természetes, hisz együtt élünk, ne aggódjuk halálra magunkat, hogy esetleg nem jön haza, csak későn.

Ha mondjuk sörözni megy - menjen, ha van kedvem, én is vele tartok, ha nincs, jó szórakozást -, akkor nem kezdek parázni, hogy tíz és ő még sehol nincs, mert tisztában vagyok vele, hogy x idő előtt úgysem ér haza.

Egyszer kérdezte meg - engedély-szerűen -, hogy nem baj-e, ha elmegy hétvégére Szlovákiába túrázni. Én ekkor mondtam neki, hogy nem kell engedélyt kérnie - hisz nem gyerek -, oda megy, ahová szeretne, amikor szeretne, csak szóljon előtte. Ha valami nem tetszik, megmondom, de nem részeges, hűséges, óvatos, így nyugodt szívvel mehet bárhová.

Viszont egy mondatod nem tetszik, mégpedig az, amelyikben azt mondod, hogy ha bajba kerülne, hagynád, hadd egye meg, amit főzött.

Ha az én párom bajba kerülne - teljesen mindegy, milyen okból -, habozás nélkül a segítségére sietnék. Ha olyasmi amit a nemtetsző véleményem ellenére tett, akkor is (pl. bicajjal megy sörözni, amit én elleneztem, és végül a kórházban köt ki, vagy megiszik még egy kisfröccsöt és félájultan ténfereg tőle...). Maximum hazajön/hozom, meggyógyul, kijózanodik... és átbeszéljük. Elmondom, hogy halálra aggódtam magam, és többé ne csináljon ilyet lehetőleg. De eszem ágában nem lenne ott hagyni a padlón, vagy akárhol, hogy én megmondtam, így jártál.

Nálunk is úgy van, hogy megbeszéljük ha valaki el akar menni haverokkal vagy ilyesmi... ez még nem engedélykérés. Csak tekintettel vagyunk egymásra, és egymás véleményére. Magyarul megbeszéljük a programokat.

Szerintem a te férjed is úgy értette hogy megbeszélitek a dolgot.

Aki meg csak közli otthon hogy elmegy, majd jön, az szerintem kb leszarja a párját...

Nem olvastam el a kommenteket.

Szerintem az teljesen normális, hogy egy olyan szintű kiadást, mint egy külföldi koncert, megbeszéltek. Párom is jár külföldre (leginkább Bécs környékére) koncertekre, egy ilyen alkalom kb. 25-30 ezer forint (a jegy, az oda-vissza út, egy éjszaka szállás, kaja), és Bécs még nincs is messze. De ő sosem "engedélyt kér", hanem megkérdezi, hogy én hogy látom, belefér-e most ez a kiadás? Mondjuk mi együtt kezeljük a pénzt, én is ugyanígy megkérdezem, ha ennyi pénzt adnék ki valamire.

Szóval, ha nem terhel meg minket anyagilag, akkor nem kezdem el lebeszélni, csak azért mert én nem szeretném... (jó, ha Ukrajnába akarna menni, akkor én is megpróbálnám lebeszélni, de azért az egy kicsit más helyzet most).

Szóval szerintem maga az engedélykérés része a rossz.

26N