Más 6 éves gyereke is ilyen? Ezeket a dolgokat ráhagyjátok? Elég ijesztő, normális, hogy ilyeneket álmodok?

Lehet elsőre nincs összefüggés a két kérdés között, de nem akarok ezért kettőt kiírni...

Szóval nevelt lányommal (6 éves) eddig elég jól kijöttünk. Nem volt vele soha semmi bajom, de mostanában elkezdett szemtelenkedni és elég sok mindent "elenged a füle mellett". Ha van ilyenkor dac korszak akkor eléggé azt kezdte el élni. Nem is dac inkább csak elkezdett visszaszólogatni. Pl. "Most már fürdés idő van. Kádban szeretnél fürdeni, vagy tusolsz ma?" Eddig mindig rávágta mit akar, mostanában csak húzza az időt pl. a válsz: "Még gondolkozom rajta", "Még ezt a rajzot befejezem, majd utána megmondom". Tudja jól, hogy fürdés idő van de nem érdekli. Eddig ha mondtunk neki valamit elsőre megcsinálta, mostanában meg van hogy 2x, 3x is el kell neki mondani valamit, sokszor "húzza a száját" és próbálja az utolsó kis butaságot megmagyarázni hogy miért neki van igaza és nagyon lusta is lett mostanság. Kérdez valamit és ha nem tetszik neki amit válaszolok, megy az apjához hátha az majd mást mond rá. És ugyanez fordítva, ha az apja nem enged valamit akkor jön hozzám, holott tudja hogy (ha nem is értek egyet az apjával), de akkor se fogok mást mondani a gyereknek mint amit 2 perccel előtte az apja mondott neki. Szóval eléggé bosszantó tud néha lenni, de annyira nem veszem magamra ezeket a dolgait és elég jól le tudom kezelni a szitukat. Ami viszont zavar, hogy tegnap este azt álmodtam, hogy izomból püfölöm, tépem a kislányt. Torkom szakadtából üvöltöztem vele és vertem, mert szemtelen volt valamiért. És annyira valósághű volt az álmom, hogy eléggé megijedtem magamtól. Szerintetek ez mennyire normális? Az a baj, hogy engem mindig is úgy neveltek, hogy amit a felnőttek mondanak annak úgy kell lenni. Eszembe nem jutott soha anyumnak, vagy apumnak nemet mondani. Valahogy természetes volt, hogy amit mondanak annak úgy kell lennie. És most ugyanezt elvárom a kislánytól is és eléggé felbosszant mikor normálisan mondok neki valamit ő meg flegmán válaszol, vagy elengedi a füle mellett mintha meg se hallaná.