Más is él ilyen házasságban? Ez mennyire normális?

Nem olyan biztos az, hogy a válás a megoldás. Vegyél neki valami ajándékot, menjetek el egy hosszú hétvégére, beszélgesettek, de ne úgy hogy te beszélsz, ő meg: ühüm, aha, igen, persze, nem, ööö, meg ehhez hasonlók. Vedd ré hogy beszéljen, és figyeljen. Normálisan tárgyaljátok, értékeljétek ki a kapcsolatotokat, keressetek olyan pontokat, amik a házasság mellet szólnak, és amik ellene. Ha, ezeket a pontokat hasonlóan látjátok, vagy csak nagyon kicsi a különbség, és mindketten akarjátok, meg lehet meneni a dolgot.

Egyébként, az is lehet, hogy meguntátok egymást. Töltsetek külön egy-két hetet. Lehet hogy megszokta hogy mindig ott vagy. Ha, elmész, hiányozni fogsz neki, és jobban fog rád vigyázni. Egy időre. Aztán, ha megint ilyesmik fordulnak elő, akkor ismét hagyd magára. Ha pedig a félrelépés kizárt, és szerted, tegyél meg mindent, a házasságért. Ha akarja, ha nem :)

Költözz el egy időre úgy, hogy neki azt mondd, már nem bírod tovább így hogy nem szeret, hogy normális kapcsolatotok. Aztán nézd meg mit reagál. Ha teper, újra udvarol, eljárkáltok ide-oda, akkor szeret még, a szex is jó lesz ezek után. Visszaköltözés pedig úgy, hogy "soha többé ne punnyadj be mellettem mert azonnal dobbantok, de akkor már örökre".

Ha meg nem érdekli hogy elmentél, akkor nincs miről beszélni.

Biztos én vagyok rosszul összerakva, de én ezt nem értem...hogy tudnak emberek úgy összeházasodni, hogy nem is ismerik egymást igazán....

Ti 2 év után házasodtatok és 1 év házasság után itt tartotok hogy kb nulla intimitás, nulla törődés, nulla kapcsolat, nulla érzelemkifejezés. Ez nem kapcsolat...kvázi csak lakótársak vagytok akik néha napján esetleg szexelnek....

Még javában szerelmesen turbékolni kéne ennyi idő után, egymásnak esni majd minden este, hétvégén nap közben is akár, boldognak lenni, ölelkezni, csókolózni (ágyon kívül is)...céltalanul puszit adni a másiknak, fogdosni ha elmegy mellettünk stb...nálunk legalábbis ez van.

Mi a férjemmel 2,5 éves házasok vagyunk, amúgy 4 éve együtt, szóval mi másfél év után házasodtunk össze, de elég jól kiismertük egymást. Mindketten olyan fajták vagyunk akiknek igénye van arra hogy ne kényelmesedjen bele a kapcsolatba. Viszont nálunk lángolás, szerelem van. Valószínűleg ezért élünk még mindig úgy ahogy a kapcsolat elején...

Ez már nincs meg nálatok. Vagy fellángolásból házasodtatok, és nem igazi szerelemből, és így nem jön természetesen az hogy nem hanyagoljuk a másikat és nem süppedünk bele a házasság úgymond hétköznapjaiba.

Illetve van még egy másik dolog is. Lehet hogy a férjed csak arra használt hogy azt lássa a külvilág ő is beállt a sorba, és megállapodott, megházasodott. De ennyi részéről a dolog. Nincsenek és nem is voltak benne érzelmek, és késztetés sincs benne ezáltal, hogy megváltozzon.

Én továbbra is azt tartom, hogy nem ismertétek meg egymást eléggé, és elsiettétek a házasságot.

Egy olyan férfi aki 3 éve van együtt a feleségével, nem viselkedik így, csak akkor ha nincsenek érzelmei. Vagy ha más iránt érez valamit....nem lehet hogy van valakije?

Ma 03:23.

Tudod, én, téged nem értelek. Lehet hogy én is rosszul vagyok összerakva, de nekem a kommentedből(és, esküszöm, hogy nem ártó szándékból mondom)az jött le, hogy valahol el szeretnél dicsekedni a magánéleteddel. Persze, rendben, ha valaki boldog, megakarja osztani a másikkal, legszívesebben világgá kürtölné. Ilyen az emberi természet. De, nem gondolod, hogy azzal, hogy leírtad a te csodás életed, a kérdező, vagy akár más kommentelő rosszul érezheti magát? Jó, természetesen, én jelenleg egyedül vagyok, így rám ez nem érvényes, de a legtöbb kommentelő ugyanolyan kapcsolatban van, mint maga a kérdező. Ezzel nem szeretnék semmit sem/senkit sem degradálni, vagy hasonlók, de a kérdező nyilván nem a kapcsolataid időhosszúságára, és boldogságára kíváncsi.

Ha, tévedek, akkor elnézést, ezt azonban muszály volt elmondanom. :)

Kedves Andy 200

A kérdezőnek az volt a kérdése többek között, hogy normális e az a házasság amiben él.

Én egyszerűen csak leírtam hogy szerintem miért nem normális, mert nálunk piszok módon más a helyzet. Végül is hasonló ideje vagyunk együtt...csak 1 évvel régebb óta mint ők. Ezért gondoltam nagyjából leírom, hogy milyennek kéne lennie egy ennyi ideje tartó kapcsolatnak házasságnak. Nagyjából! De úgy látszik tévedtem, és ezzel csak utálatot váltottam ki. Hát mindegy.

Majd legközelebb csak annyit írok hogy nem normális.. azzal az aktuális kérdező biztos többre megy.

Én meg azt olvasom ki a válaszodból, hogy csak bele akarsz kötni, vagy savanyú a szőlő, vagy nem tudom.

Nem látom be mi a dicsekvés abban, hogy leírom milyen egy jó házasság, és ezzel alátámasztom azt amit a kérdező már látott a saját házasságában, hogy nálunk gond van.

Vagy te is afféle hozzászóló vagy ezen az oldalon, aki ha valaki lemeri írni hogy boldog a házassága, akkor azzal jössz hogy majd szar lesz én ehhez hasonlók, mert sok ám itt az irigy ember, a rosszakaró ember, csak mert nekik szar, másnak is az legyen. Nem is egyszer láttam itt más boldog hozzászólást, amit lehurrogtak, hogy majd pár év múlva elválnak meg ilyenek... és nem csak az én hozzászólásomról van szó, hanem másokéról is.