Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Le tudja így egy fiatal nő élni az életét?
Igen ez a történet rólam szól, nem tagadom hisz hiába való lenne.
Van egy férjem, 7 éve vagyunk együtt.
Nagyon szerettük egymást, elmondhatatlanul. Első komoly kapcsolat volt mindkettőnknek, nekem az első férfi is az életemben.
El vett feleségül, és én örömmel hozzá mentem.
A kapcsolatunk olyan semmilyen, nem vagyok vele sem boldog sem szomorú, szerintem az egész már egy megszokás, szeretem, és tisztelem, de lehet hogy nem vagyok bele szerelmes???
Nem tudom magam sem, ezt csak akkor tudnám meg ha valamilyen úton módon elveszíteném, amit viszont kifejezetten nem akarok.
Nagyon hálás vagyok neki, nagyon tisztelem őt amiért ennyit tett értem. Úgy érzem hogy soha nem tudnám őt megcsalni, és nem is akarom. Nem köt le a szex, szerintem mással sem lenne nekem jó.
Egyébként ha magamnak csinálom nagyon jó, vele is csinálom de szeretek rajta hipp hopp túl esni, nagyon sokat szeretkeztünk fiatal korunkban és szerintem kiégtem.
Szóval a kérdésem az hogy le tudom úgy élni a hátra élő éveimet úgy hogy vele vagyok, "boldogok" vagyunk, tiszteljük egymást, és együtt öregedünk meg.Nagyon tisztelem őt, és megbízik bennem hisz épített egy házat ahol én vagyok a tulajdonos, haszonélvező, az autóinknak is én vagyok a tulajdonosa, mivel ő bár listás volt anno a szülei miatt ami nem lett fizetve na és lefoglalnák tőle. Szóval a fejemben meg sem fordul az hogy kisemmizem, előbb lőném magam fejbe.
Még gyermekünk sincs, úgy hogy ez is érdekelne hogy születhet-e ilyen körülmények között gyermek??!!
7-9 es válaszíró! Te aztán mélyen a szívembe írtál. Nagyon kellemes volt írni a megnyugtató szavaid és a kedvességed kitűnő!
Leírtad mindazt amin változtatni kell, ettől biztos nem fog rosszabb lenni a kapcsolatunk. Köszönöm szépen! :)
Utolsó hozzászóló ( akik 7 éve vannak együtt)
Sok sikert nektek is a kapcsolat helyrehozásához. Remélem fog sikerülni, és tényleg nagyon egy cipőben járunk, eu okokból mi is toljuk a baba vállalást.
Legalábbis én.
Mindenkinek köszönöm szuperek vagytok!
Egyébként ahogy írtam tisztelem annyira hogy más férfival nem tudnék össze jönni úgy hogy van a férjem, de egyébként sem. Nem vonz az ilyesmi engem.
válasza:Szerintem ez alapján komoly gond nincs a kapcsolatotokban.
Egy pici "vérfrissítés" jót tenne, valami különleges program hétvégére például, de valószínűleg tényleg ideje a kisbabának, hogy legyen értelme a mindennapoknak.
Az, hogy 7 év után már nem vagy szerelmes, teljesen normális, de ahogy írod, nagyon tiszteled, szereted őt, nincs ezért elveszve semmi. :)
válasza:hát igen, az izgalom adná meg az ízét az életnek, ez hiányzik innen szerintem, de inkább jobb nyugalomban élni, mint kétségek között.
de igen, ezt csak az tudja értékelni aki megjárta már a maga útját.
tehát a jó is csak akkor jó, ha tudjuk mi a rossz, ellenkező esetben, ez a "nem is tudom, hogy boldog vagyok e" szindróma áll fent.
válasza:* és hogy válaszoljak is
igen le tudja élni és mások nyomorúságos kapcsolatából tudja majd értékelni és akkor lesz boldog.
válasza: válasza:Gondolj abba bele, hogy megéri e feldobni az egész eddigi életed ami ad egy biztonságot és amivel haladhatsz előre (mert van kivel) egy újabb keresgetési szakasszal akár rengeteg csalódással, egyedülléttel csak mert vágysz arra a ( kb. 1 évig tartó) pillangókra és vak szerelemre.
Ez minden kapcsolatban elmúlik akár 1 van akár 100.
De amíg nem tapasztalod meg addig hiába írunk bármit, hisz a vágy elnyomja a józan észt.
Én úgy gondolom nagyon kevés években az emberi élet ahhoz, hogy arra pazaroljam, hogy holmi vágyak után rohangáljak ahelyett hogy igazán élnék/élnénk.
Mondjuk én jelenleg elégedett vagyok az életemmel, amúgy pont most lesz az esküvőnk a 7. évfordulónkon....:)
válasza:Sajnálattal olvasom azokat a hozzászólókat akik szerint a "lángolás" "mindig elmúlik". És egy "mély szeretet" veszi át a helyét. Meg a "gyerek hiányzik". 37 éves vagyok, a feleségem 35 éves és 12 éve vagyunk házasok. Most várjuk az első gyermekünket. Ettől teljesen függetlenül nem tudom elképzelni milyen lehetne őt megunni vagy hogy elmúljon a nagy szerelem.
Ahányszor meglátom az arcát vagy a mosolyát, azokat a szemeket ugyanazt érzem mint amikor megismertem 15 éve. Mindig elolvadok tőle. Pont úgy. Legyek akármilyen fáradt vagy stresszes.
Szerintem ennek a kulcsa az, hogy elég hasonlóak vagyunk. Rengeteg kalandot izgalmat éltünk át együtt nagyon sok közös szép emlék van (talán ezért is halogattuk a babát sokáig, mert elég kalandosan éltünk). Úgy gondolom a baba csak egy plusz lesz mindehhez és talán innentől mégjobb lesz minden.
Én elképzelni se tudom, sőt megijeszt a gondolat hogy csak szeretetből és tiszteletből éljek együtt valakivel az év 365 napjában.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!