Hogy magyarázzam el a páromnak, hogy ne pocsékoljon?

Már szóltam neki többször ezzel kapcsolatban. Például reggelente csinál magának zab+tej+gyümölcs keveréket és ezt issza, de a baj az hogy megcsinál ebből fél liternyi adagot, amiből megiszik kb 1-2 decit, aztán otthagyja, beteszi a hűtőbe és megyünk dolgozni, de estére már úgy megszikkad, hogy ki se jön a pohárból ha azt oldalra dőntöm, neki meg nincs gusztusa meginni (nem csodálom mondjuk), így megy a wc-be...

Olyan is volt már, hogy vettem almát és ahogy bent volt a kamrában úgy az egyik oldalán lett egy kis barna folt, hogy túlérett, ő már egyből fújjogott, hogy dobjuk ki az egészet a kukába ahogy van. Persze nem dobtam, levágtam a barna részt, a többi ment a süteménybe és ennyi volt.

A 3 napos kenyeret látva is rögtön az jut eszébe hogy fúj száraz, romlott, ki kell dobni a kukába, nem pedig az hogy jó lesz pirítósnak vagy bundás kenyérnek.

Mit csináljak vele, hogy megtanulja, hogy a pénzt nem dobjuk a kukába és húzzuk le a wc-n? Mert ez hosszútávon így irtó nagy pocsékolás amit csinál.