Mit gondoltok, ez ok a válásra?

A férjemmel nekünk is van egy kisfiúnk.

A férjem délután 4 körül hazaér a munkából, inkább tevékenykedik a ház körül vagy csak szimplán kint van, hogy ne legyen bent és nagyon sokszor előfordult, hogy se szó, se beszéd átment a szomszédba beszélgetni, ahonnan 1-2 óra múlva jött csak haza, a gyereket természetesen ilyenkor nem viszi magával, persze a fiúnk meg ilyenkor keresi, hiányolja. Sőt, nagyon sokszor nem viszi magával sehova. Ha éppen 1 hónapban 2-szer kiviszi a szabadba, akkor veri magát, hogy ő kivitte a gyereket. Amúgy mikor bent van, akkor eszik, fürdik és leül a számítógép vagy a tv elé, érdemben a gyerekkel napi szinten jó, ha foglalkozik fél órát, de lehet sokat mondtam, velem még annyit sem.

Engem múltkor áthívott a szomszéd, hogy kicsit beszélgessünk, mire a férjem megszólalt, hogy hát minek megyek, mert miért nem viszem magammal a gyereket?

Nálam a kikapcsolódás itthon van a 4 fal között, rendszerint úgy, hogy a fiúnk is velem van, nem igen tudok így abszolút eljárni itthonról.

Egyébként szerintem ez így nem házasság, max. csak kívülről látszik annak, de azért ezerrel dolgozom rajta, hogy változzon a dolog és teremtek olyan helyzeteket, ahol együtt vagyunk, illetve rengetegszer mondom neki, hogy el vagyunk hanyagolva és változtasson! Több-kevesebb sikerrel azért szokott működni.

És azért belegondolva lehetne rosszabb is. Mert dolgozik, pénzt keres, megcsinálja a ház körüli munkákat, többször kitakarít, szereti a fiúnkat, azért néha-néha felém is kimutatja a szeretetét, szóval ettől ezerszer rosszabbak is vannak. És elvégre ő a gyerekem apja, valamilyen szinten elfogadom a helyzetet, de azért próbálom javítani.

Ne poshadj a gyerekkel. Vidd el

-népitáncra (3 éves kortól fogadnak pl. a Csillagszeműek)

-bölcsis tornára

-játszóházba

-úszni

Ott más gyerekekkel is együtt játszhat, te megismerkedhetsz az anyukákkal.

Ergo: nem poshadsz, és a gyermekedet is értelmes, ingergazdag környezetben neveled, amire nagyon nagy szüksége van a sokoldalú, egészséges fejlődéséhez.

Hétvégén csald el a párodat rövidebb-hosszabb távra kirándulni.

Csald el a szomszéd házaspárt is ahol szívesen tölti az idejét a párod.

Ha szeretnéd megtartani a férjedet, együtt tartani a családodat, ilyen és hasonló kreativitásra, bölcsességre van szükséged.

De most komolyan azért poshadsz inkább otthon, mert macerás felöltöztetni a gyereket?

Nem azért, de ez a lustaság csimborasszója!

A 7 hónapos kisbabával is el lehet már menni babatornára, hogy te is mozogj egy kicsit.

Amikor az első kislányom megszületett, féléves korától jártunk kismama-baba tornára.

Voltak közös gyakorlatok, s volt olyan, hogy mi, mamák a talajon tornáztunk, a kicsik meg ott kúsztak másztak közöttünk, ismerkedtek, barátkoztak. Volt amelyik csak pörgött-forgott, volt, amelyik már hason csúszott, volt, amelyik már tipegett. Életre szóló élmény.

Mindennapos séta, a játszótéren kismamákkal ismerkedtünk télen-nyáron.

A lustaságod a gyerekre is rossz hatással van. Neki szüksége van minél összetettebb ingerekre, foglalkozásokra, élményekre.

No, meg a férjednek is.

Téged sem érnek tartalmas élmények, ezért unalmassá válsz. A férjednek is szüksége lenne arra, hogy elbeszélgessen veled, közös élményeitek legyenek. Az, hogy otthon tartózkodik, nem minden. Átmegy a haverhoz, hogy jól kidumálja magát.

Ezt kellene kezelned, ezen kéne változtatnod. Elsősorban magadon kellene kezdened.

Mit kezdjen a férjed egy "bepunnyadt" feleséggel?

18-as vagyok:

Születésétől fogva:

-mindennapos séta

(Ugyan mi a jó frász dolgod van neked, hogy gondot okozhat a gyerek öltöztetése, vetkőztetése?????????)

Tehát féléves kortól:

-baba-mama torna

-úszás

Vannak, akik 3 hónapos kortól járnak úszásra!!!!