A feleségem kicsit depressziós de már én se nagyon bírom. Mit csináljak?

Azt hogy benned emberi kromoszóma lenne-.-""

Sajnos én is depressziós vagyok, és igenis kell a szeretet, babusgatás, az hogy doglalkozzon velem. Igaz ezt nem igazán kapom meg a páromtól, na de majd jön nás:) megvaltozni már nem fog:/

Mi a francért cinkelsz itt engem? Megpróbáltam segíteni a kérdezőnek, ugyanis egy évig olyan voltam, mint egy agyhalott, azt hittem, sosem keveredek ki belőle. Mindenki szeretett engem, mindenki segíteni akart, állandóan megkíméltek mindentől, ettől egyre rosszabb lett az állapotom, mert senki nem szólt rám keményen, hogy ébredj már fel, nem normális amit csinálsz. Ezt végül magamnak kellett megtennem.

Felesleges sértegetned engem, főleg miután fogalmad sincs a valódi depresszióról, csak el vagy keseredve, mert nem jó embert választottál, de ez nem betegség.

Ha a kedves Kérdezőt érdekli a véleményem, vagy a tanácsom, nyugodtan írjon privátban, de nem vagyok hajlandó ide több választ írni, hogy egy elkényeztetett, ostoba, írástudatlan emberrel vitatkozzak, aki azt hiszi, jártasabb egy témában, amihez semmi köze, mint az, aki valóban átélte.

Kedves utolsó! Attól függetlenül, hogy nálad ez működött, az nem garancia arra, hogy másnak is ez a módszer fog beválni. Nem kell foggal-körömmel ragaszkodni ahhoz, hogy ez az egyetlen opció. Van akinek minden erejét felemészti pusztán az, hogy életben maradjon. Én is tapasztalatból beszélek, ne hidd azt, hogy te vagy itt az egyetlen, aki átélhet hasonlót. Ráadásul nálam ez nem egy évig tartott. Gyermekkoromból hoztam magammal.

Szóval vannak olyan emberek, akiknek igenis az kell, hogy minden helyzetben elfogadják őket, és támogatást kapjanak, illetve megértést. Lehet a kérdező feleségének pont a te módszered fog hasznosnak bizonyulni, de ettől függetlenül nagyon óvatosan kell bánni vele. Ha te ezt valóban megtapasztaltad, akkor neked kéne a legjobban tudni, hogy elég egy rossz szó ahhoz, hogy az ember fel akarja vágni az ereit.

Nem is emlékszem, hogy olyasmit állítottam volna, hogy egyetlen helyes út létezik.

Azt pedig már leírtam, hogy az én erőmet is az emésztette fel, hogy élnem kell.

Arról nem is álmodtam, hogy kizárólag én voltam depressziós a világon, nem tudom, miből szűrted le ezt.

Viszont aki minden helyzetben megértést, kíméletet, támogatást kap, az egész egyszerűen gyerek marad, és soha nem fog kilábalni ebből a betegségből.

Ez egyébként nemcsak az én tapasztalatom, hanem több nagy nevű pszichiáteré is.

Megértést nagyon kevesen kapnak, és szerintem ez az egyik legnagyobb baj. Hiába támogatnak többen is, ha mellette azt érzi az ember, hogy a tettek és a szavak mögött nincsen semmi, az csak mélyebbre visz. Legalábbis velem így volt.

Szerintem próbálj abból kiindulni most kérdező, hogy a feleségednek valószínűleg most semmi önbizalma nincsen, így föl kell építenie az egészet az alapokkal együtt.