6 éve élek kapcsolatban, és egy másik Férfit kívánok! Hogy oldjam meg?

Köszi, mindenkinek, hogy normálisak vagytok! Senkivel sem merem ezt megbeszélni...

A probléma, hogy Gyermekünk betöltötte a 3 éves kort, kezdtük az ovit meg volt a munkahelyem a hivatásomat imádom és egyszercsak benyögte, hogy nem akarja, hogy elmenjek mert fél, hogy pénz, szabadságot ad és lelépek, bepasizom... :/

Elöbb szépen igyekeztem megoldani elmondani, hogy csak nekünk lesz jobb és ha nem is nyúlunk a fizumhoz remek tartalék lenne vagy a Fiunknak spórolhatnánk stb...

Aztán munkakezdés elött 2 héttel benyögte, hogy babát akar... Én ezt gáncsolásként éreztem elmondtam és ebböl is ordítás lett.

A munkát visszamondtam, beleegyeztem a babába, terhes lettem a baba beteg lett volna 16 hetesen megszakították...

Műtét után 1 héttel már azt hallgattam, hogy baba... Nem fogta fel hogy nekem ez milyen nehez... Eltelt 4 hónap megint én engedtem, hogy a családi békénk helyre álljon engedélyezte a doki a probálkozást... 5. Hónapban ismét terhes lettem és megint műtét lett a vége :(

Úgy érzem bennem már minden meghalt iránta!

Rengeteg mindent ad, hogy befogja a számat és nyugton legyek, de már úgy érzem én csak jól funkcionálok háztartásbeliként...

Ha probálnék a kapcsolatunkról beszélni vagy rászólok, hogy megbántott, szabályosan én vagyok a hülye és nincs béke itthon míg én nem engedek...

Helyre akarom hozni, őszintén elmondtam, hogy sajnos van valaki aki érdekel de nem akarom, hogy az a Férfi érdekeljen és ne ő... Megköszönte, hogy elmondtam és annyi! Semmi változás! Elmehetek dolgozni festék boltba, vagy közértbe... De nem a hivatásomba mert ha kinti továbbképzés van akkor az csak szexről szólhat... Megnézi, hogy mikor hova megyek, ha barátnőzök háromnegyedóra után felhivat a Gyermekünkkel, hogy anya gyere haza... ;(

Egyik válaszolónak:

Házasságban én nem hiszek... Sajnos míg nem egy életre szól nem látom több értelmét, mint a párkapcsolatnak! Bemész bíróságra és néhány hónap után elválsz, mintha semmi se lett volna!

Én 26 Ő 29

Lehet én reagálom túl az egészet, mondjátok ha így van!!

A másik Férfi nem tudom miért vonz ennyire! Idegesit, ha keres, ha nem az főleg! Egyszerűen úgy érzem, hogy muszáj vele lennem és ha nem leszek míg élek bánni fogom! Nem tudom mi ez az érzés! Csak azt, hogy kell, hogy muszáj, annyira, mint pl levegőt vennem!

Párterápiára nem jön, ordítás pl azért lesz, mert én igyekszem és próbálkozok kedveskedek aztan ezt nem fogadja, nem érti, nem látom, hogy ő akarná feladom. 2-3 napja egy ismerőssel beszéltem 1 órát és már kaptam is a savazást, hogy így akarom én helyre hozni? Ő itt van bent és megnézhetnénk egy filmet, de nekem ez nem volt fontos...

Aztán megkérdezem, hogy amikor én próbalkozok az miért van leszarva és ebböl jön a vita... Hogy én nem teszek semmit... Aztán felhozom példának hogy mit írtam, hányszor hívom és behisztizik hátat fordít...

Szó szerint oviban érzem magam