Mennyi idő kell, hogy megbocsáthassam férjemnek a hűtlenségét?

Idő és hozzáállás kérdése szerintem.

én átéltem... és maradtam. Próbáltuk megbeszélni a dolgokat, kideríteni mit rontottunk el és mit tudunk tenni, hogy megmentsük a kapcsolatunkat (kb 3 éve építkezünk újra folyamatosan). Nagyjából úgy néz ki, hogy sikerült is, persze megváltozott, de működőképesnek bizonyul egyenlőre.

Én lelkileg teljesen meghasonlottam, évekig tartott újra összeraknom magam, a világnézetem alapjaiban változott meg. Sokat tanultam magamról és összességében nem feltétlen volt ez így kizárólagosan káros nekem.

De a legnagyobb dolognak azt tartom, hogy gyereknevelő zrt-ként nagyon is jól működünk és hogy emberileg is képesek voltunk rendezni a sorainkat és első sértett büszkeségemben nem égettem fel minden hidat magunk között, mert annak leginkább a gyerekek látták volna kárát.

Megbocsátanom még nem sikerült (talán egyszer eljön az is), és azt sem mondhatom el egyenlőre, hogy túlléptem rajta. De tudok együtt élni a dologgal, nem mérgezi már folyamatosan a lelkemet.

Ha szeretnéd megmenteni a kapcsolatotokat, ha komolyan és tényleg és nagyon ezt akarod, akkor tégy meg mindent ezért. Büszkeséget, fájdalmat, érzelmeket kicsit félre kell állítani és objektíven szemlélni a lehetőségeket és a tennivalókat. Mi a másik szeretetnyelve, minek örül, mivel vidíthatom fel, mivel erősíthetjük meg a kötődésünket stb.

És ez nem egyszemélyes project, ketten fogtok kelleni hozzá. A kulcs pedig a kommunikáció és a türelem - mindkét részről, mert oké, a megcsalt félnek nyilván nehezebb és fájóbb, de a javítani igyekvő sincs könnyű helyzetben.

Sok sikert!