Bizalomépítés, de hogyan?! Mit csinaljak?

Mármint a volt szerető terhes? :((

Ajaj,biztos hogy terhes?nem csak azért mondja,hogy a feleségedtől elszakítson?Nem védekeztetek amúgy?

Ha tényleg terhes,felvállalod?

na azt már én se nyelném le...

Nálunk 3 éve történt,szakítás után ott is úgy volt,hogy a nő terhes,ma se tudjuk igaz volt e vagy csak kitalálta.

Mindenesetre mikor a férjem mondta, hogy vetesse el, fizeti a költségeket, pár nap múlva hirtelen" elvetélt".

Semmi papírt nem láttunk róla amúgy,hogy járt volna orvosnál.

Nem 1-2 hét, vagy hónap,inkább évek,míg megbocsát,de nálunk a bizalomvesztés örök sebet hagyott.Azelőtt sose voltam rá féltékeny, most igen...:(

Nem lesz neked könnyű az elkövetkező pár év...

Hogy mit csinálj?

Először is döntsd el vele akarsz-e lenni.

Ha igen akkor az idő.. esetleg egy családterapeuta, mert tuti főleg a hormonok miatt is, + bizonytalanság stb. nagyon maga alatt lesz a nejed.

ha nem, akkor minél gyorsabban csomagolj és hagyd el, később törekedj a rendes apaságra.

Időt kell neki adni. Az egyik legnehezebben megbocsájtható és feldolgozható tettet követted el ellene, ez nem fog menni egyik napról a másikra. Ráadásul most, hogy terhes, amúgy is érzékenyebb lehet mint máskor. Időt és energiát nem kímélve mutasd ki neki a szeretetedet, a figyelmedet. Babusgasd, kényeztesd, majdhogynem lesd minden kívánságát. Inkább azt érezze, hogy már túlzásba viszed, mint azt, hogy nem érzed a helyzet komolyságát. A legfontosabb, hogy ne add fel! Reálisan gondolkozva pedig azt mondom, hogy bár te követted el a hibát, de a jövő boldogsága a feleségeden múlik, vagyis azon, hogy ő mennyire tudja ezt majd feldolgozni és megbocsájtani. Úgy értem, ha ő eldönti magában, hogy márpedig boldog akar lenni és családban várni a gyermeket, akkor könnyebben megbocsájt. Valami olyasmi ez, amire mondják, hogy "fejben dől el minden". Mondok egy páldát. Egy ismerősöm is jó kapcsolatban élt a barátnőjével, amikor az megcsalta. Óriási balhé, veszekedés, szakítás. Hiába könyörgött a lány, hiába akart mindent megtenni, az ismerősöm nem beszélt vele. Azonban kegyetlenül szenvedett, mert szerette a lányt. Azon felül, hogy fájt neki a megcsalás, még attól is szenvedett, hogy szereti és hiányzik neki. Ezekben az időkben beszéltem vele, és mondtam neki, hogy figyelj, itt szenvedsz, boldogtalan vagy, padlóról kanállal nem lehet felszedni, holott a boldogságod kulcsa nálad van, csak rajtad múlik. Megkérdezte, ezt hogy értem. Mondtam neki, egyszerű. Határozd el fejben, hogy megbocsájtasz neki, szépen dolgozd fel magadban, gyertek össze újra, majd az idő és a szerelem mindenben segít. Megfogadta a tanácsot, felhívta. Kibékültek, elhatározta fejben, hogy lezárja ezt az időszakot, inkább újra építették a kapcsolatot, azóta is boldog párt alkotnak.

Azért írtam ezt, mert tudnunk kell, hogy mindig rajtunk múlik a boldogságunk, minden fejben dől el. Ha most a feleséged kérte volna a tanácsot, neki is ezt mondtam volna. Addig lesz boldogtalan és addig őrli magát a te hűtlenséged miatt amíg fejben nem változtat ezen. Mondhatnánk úgy is, hogy a múlton már nem tud változtatni, de a saját gondolatain igen! Valami ilyesmit kéne felé közvetíteni segítségként, csak hát pont nem neked kéne...

5.-ös vagyok.Így másabb a helyzet.

Ennek valóban örülne kellene.

nagyon igazat,és okosat írt az előttem szóló.Minden fejben dől el.De nem tudom,ő átélte -e már a megcsalást.

Mert én igen.Kegyetlen érzés.Én is sok okosságot olvastam, önsegítő könyvek tömkelegét stb.Másabb,ha csak elképzeljük, vagy hallunk róla,és másabb az érzés,ha átéljük sajnos magunk is.

Ráadásul nála a hormonok tényleg dolgoznak.Mi van ,ha elveteti a babát?Mert Te ilyen fájdalmat okoztál neki, nem kell tőled a baba se,közvetetten őt se szereti....

Nem irigylem a feleséged ebben a helyzetben.Bár én nem voltam pszichológusnál, se párterápián,együtt birkóztunk meg vele, nektek ezt tanácsolnám, ha nem megy másképp a feldolgozás...