Kire és miért voltatok féltékenyek?

Nem vagyok féltékeny típus, mert az első barátom olyan mérhetetlenül féltékeny volt minden élő emberre, és nagyon sokat bántott (lelkileg) ilyen módon, hogy akkor egy életre belém ivódott, hogy ez mindent felemészthet.

Szerencsére a férjem sem féltékeny típus, igaz, nem is adunk rá okot sohasem.

A mostani páromra többször is voltam féltékeny,főként egy olyan nőre,akivel egy helyen dolgozott,és a csaj rányomult.Nem igazán érdekelte,a barátomnak van-e valakije.Ezt elmondta nekem,meg a nő húzásait is,mivel én is ott dolgoztam,így rálátásom volt a dolgokra.Tudom,hogy semmi nem történt,de a mai napig rosszul esik.

Egyébként alapból is féltékeny típus vagyok sajnos,talán mert túl alacsony az önértékelésem.

1 lányra voltam féltékeny életemben. A férjem haveri körébe tartozik. Mikor együtt jártunk mesélte, hogy régen tetszett neki ez a lány, de sose történt köztük semmi.

Akkor egy ideig zavart, hogy még tartja vele a kapcsolatot, de nem volt féltékenységi jelenet meg ilyesmi, csak zavart, és néha eszembe jutott, hogy mi van ha még mindig tetszik neki.... az a lány mérföldekkel jobban néz ki nálam.

Aztán ez az érzés elmúlt idővel. Az esküvőnk előtt 5 nappal viszont a lány fbn vinnyogott a férjemnek, hogy miért nem törődik már vele annyit , mint régen, és hogy milyen jó lett volna ha járnak és ilyesmik...azért tudom, mert ott voltam amikor beszéltek, végigolvastam...aztán szilveszterkor a lány csak a férjemnek adott ajándékot, ott előttem.

Aztán gondolom belenyugodott hogy ez a hajó elúszott, mert több ilyen eset nem történt.

A férjem sose bátorította őt, és benne meg is bízom. Viszont a lány nem a szívem csücske. Bár nem is vagyunk ellenségek. Szerintem elfogadta a helyzetet, hogy a férjemről lecsúszott. Amúgy a lány a legjobb barátnője szerint is ordas k..va lenne, ha nem fogná vissza őt...

27/N