Házasságban egyedül?

Lámpát ismered?

A barátaid meg hívd fel.

Nem vagytok fontosak neki. Én elválnék tőle a helyedben.

Most lehet jönni a gyereknek jobb, ha együtt vannak a szülök dumával. De kérdem én , szerintetek nem fogja az a gyerek észrevenni, megérezni, mennyire szenved az anyja, és hogy az apja nem törődik vele?....

Ez h irod , h elmart mellöled embereket , nagyon rossz ómenü, egy agressziv, uralkodhatnám ember teszi ezt

Az ilyen embert csak elhagyni kell, ne még gondolkozz

En is 10 evet gondolkoztam h elhagyjak egy hasonlóan "jó " embert, ma sajnálom, hogy ennyit totojáztam

Akkor sem lenne elfogadható a férjed viselkedése, ha már 30 éve házasok lennétek, de így, 3 év után szinte már felháborító. Döntsd el magadban, hogy tudsz-e így élni még évtizedekig? El tudod-e azt nézni, hogy ő éli boldogan az életét, mert azt csinálja ami őt boldoggá teszi, te meg boldogtalan vagy és magányos? Mi lesz ha majd a gyerekek is nagyobbak lesznek és még annyira sem kötnek le mint most? Ha már járnak maguk suliba, külön órákra, mennek csavarogni a barátokkal, veled mi lesz? Csak anya akarsz lenni egész életedben, vagy szeretnél nő is lenni meg feleség is? Szedd össze a gondolataidat, te ismered magad eléggé, te tudod mire van szükséged és hogy mit bírsz ki életed végéig.

Ha úgy érzed ez neked kevés, akkor változztass. Mond meg a férjednek, hogy eddgi tűrtél, most vagy változtattok mindketten a dolgokon, vagy fel is út, le is út. Legyél következetes és ahhoz tartsd magad, amit megbeszéltek. Ha azt mondja téged akar és változtat, akkor csináljátok. Ha hezitál, vagy nem tartja be a szavát, akkor nem hinném hogy lenne keresnivalód mellette. A gyerekek és a vallás mögé nem szabad bebújni. Merni kell lépni, saját magunknak kell megteremteni a boldogságunkat. Ne legyen elég neked ennyi. Többet érsz és többet érdemelsz. Ha a férjed adja meg neked, akkor köszönöd, de ha nem, akkor meg kell keresned azt a férfit, aki őszintén szeret és a tenyerén hordoz.