1 eve vagyok hazas. Az elejen minden jol ment, de par honapja vmi elromlott. Miert?

Kíváncsi lennék arra a privire.

Nem lehet, hogy azért untad meg, mert megkaptad? Már nem kell küzdeni érte, már nem izgalmas?

Azért vágytál rá a távkapcsolat alatt, mert plátói, távoli személy volt. Tudtál utána vágyakozni, hiszen messze volt. Most, hogy folyton elérhető... lehet, hogy túladagoltátok egymást. Nem szoktatok hozzá, hogy több időt töltsetek együtt. Így pedig nem izgalmas. Nincsen "ajándék", nem kell várni, hogy kibonthasd a kis csomagot.

Akármit is akarsz tenni, igyekezz. Most még ő próbálkozik, visszahódítani téged, de azzal amit most csinálsz, összetöröd a szívét és akkor abba fogja hagyni...

A helyedben én leülnék őszintén megbeszélni a dolgokat. Mondd el neki, hogy nem érted a dolgot, és szeretnél vele örökké boldog lenni, de valami változott benned és ez nehéz. És köszönd meg, hogy türelmes veled és próbálkozik. Aztán kössetek kompromisszumot. Te kitalálod, hogy ő mivel tud segíteni, cserébe te is teszel felé egy lépést. Hagyjátok a szexet, de okozzatok egymásnak örömet esténként (nem szexuális) simogatással, masszázzsal. Leljétek örömötöket a másik örömében, szeressétek meg egymást.

Mondok egy nagyon egyszerű, mégis működő receptet. Nem egyik napról a másikra hozza helyre a dolgokat, de helyrehozza. Minden nap fedezz fel benne 3 előnyös tulajdonságot, amelyeket szeretsz és becsülsz benne, és ezeket lehetőleg írd is össze. Ahogy minden nap egyre több jó dolgot fedezel fel benne, apránként újra rá fogsz döbbenni, hogy milyen nagyszerű ember is ő a számodra, és hogy miért szeretted meg őt egykor.

Min veszekedtek amúgy?

Még egy módszer: kérjetek mindig (gyakran) bocsánatot! Az embereknek jólesik, ha bocsánatot kérnek tőlük, illetve a bocsánatkérés annak is segít, aki mondja. Bármilyen pici konfliktusról legyen is szó, mindkettőtök mindig legyen kész bocsánatot kérni. Ne hadakozzatok a végtelenségig azon, hogy ki volt a hibás, inkább akármelyikőtök kérjen bocsánatot, és azon nyomban fejezze ki a szeretetét, és mondjon valami dicsérőt a másikra!

Dicsérjétek meg egymást gyakran, akár a legapróbb dolgok miatt is! Ha valamilyen szemrehányást kell tenni, azt úgy tegyétek, hogy közben is éreztessétek a másikkal, hogy ettől függetlenül nagyon szeretitek és nagyra becsülitek. Pl.: "Nagyon hálás vagyok, hogy ilyen segítőkész vagy, és nagyra becsülöm az erőfeszítéseidet, amellyel segítesz nekem vasalni. A vasalási technikád azonban nem tökéletes, így kérlek, hogy legközelebb ne fáradj, inkább majd kivasalok én. De nagyon szeretlek és köszönöm, hogy mindig számíthatok rád a házimunkában is."

Minél pozitívabb legyen a kommunikációtok egymás felé mindig. Negatív dolgokat csak akkor mondjatok, ha muszáj, és akkor is a fenti példához hasonlóan próbáljátok pozitívan tálalni azt, hogy a másik ne érezze sértve magát. Ha tartósan és rendszeresen megteszitek ezeket a dolgokat, mindkettőtök egymás és saját magatok iránti érzelmei javulni fognak, nőni fog az önbecsülésetek, és egymást is jobban fogjátok szeretni és becsülni, természetesen.