Elvesztettem a bizalmamat a férjemben, mit tegyek? Tudom, hogy beszélgetnünk kellene, de ezt mindig én kezdeményezem, ez normális? Minden férfi ilyen?

Úgy fogalmaznék inkább, hogy általános. Szerencsére tapasztalom, hogy nem mindegyik ilyen.

Viszont annak kellene normálisnak lennie, ha a felek a problémáikat nem ki- hanem megbeszélnék. Lehet, hogy sokkal kellemesebb szülőkkel/barátokkal/idegenekkel beszélni róla, de ez a legritkább esetben szül megoldást, inkább szakadékot produkál a férfi és a nő közt.

A legsikeresebb kapcsolatokban működik a kommunikáció. Nem azért, mert az egyik erőlteti, hanem mert mindkettőnek igénye van rá, belátják, hogy a "majd lesz valahogy"-ból általában sose lesz semmi jó.

Viszont tény, hogy a legtöbb emberrel(nem férfival/nővel!) egyszerűen képtelenség kommunikálni. Márpedig, ha az ember valakivel összeköti az életét, hát legalább legyen a társa tényleg. Nem csak valaki, akit tíz év múltán már csak kerülget a lakásban.

Persze a házasság előtt minden fontosabb, mint az, hogy ténylegesen tudjanak a felek működni egy párként, figyelembe sem veszik, hogy valóban tudnak-e beszélgetni például. Csak a szerelemre meg felelőtlenség alapozni.