Működhet-e jól egy házasság, a pénztől?

Nyomorban nehezebb, mint pénzzel. De ez nem egyenlő a boldogsággal.

Hiába visz valaki mondjuk luxus hajóútra és vesz akármilyen ékszert, ha amúgy ideje nem marad rám, mert dolgoznia kell.

Nem lesz ettől boldog a házasság, épp ellenkezőleg, hisz pont a két ember közötti kapcsolat sínyli meg ilyenkor.

Én nagyon sok olyan házasságot láttam, ahol a fiatal házaspár nekiveselkedett, jól megszedték magukat anyagilag. Közben viszont alig találkoztak, s mire élhették volna a nyugodt ki életüket, már közük nem volt egymáshoz.

Jött a válás, aztán nyomoroghattak újra.

Ráadásul felén a nők nem okolják a férfit, hogy ha nincs elég pénz, hisz a mai világban két keresős szinte minden család. Én úgy látom a férfiaknak esik leginkább rosszul, ha nem tudnak annyit keresni, hogy megteremtsék az anyagi biztonságot. Mellette el is hiszik azt, hogy ez kell egy stabil kapcsolathoz, mert Nekik ez a fontos.

Akkor is lehetek boldog, ha nem a 4 fal között élünk, hanem elvisz sétálni valahova pl.

A Gucci hülyeség, a többi nem.

Pl a gyerek születése után nagyon jó volt, hogy megengedhettünk magunknak egy bébiszittert hogy kettesben tudjunk lenni (nem bébiszitter nevelte a gyerekünk, heti-2heti 1 alkalomról van szó).

Az utazások meg nem csak a nőnek fontosak, hanem a gyerekeknek is életre szóló élmény.

ez a Gucci táska mekkora egy balgaság! :D

el nem hinnéd milyen boldog vagyok, mikor kijövök a turiból 2 zsáknyi új szerzeménnyel :)

inkább az a fontos, hogy a pár mindkét tagjának hasonló elképzelései legyenek a spórolásról, szorgalomról, előbbrejutásról.

fontos, hogy ne a pénz miatt veszekedjünk, ezért vagyunk külön kasszán. mindenki a saját kis félretett pénzén veszi magának a "luxus"dolgait, a létfenntartást pedig együtt álljuk.

sok olyan párt ismerek, akik nehezebb körülmények közt élnek, de mégis boldogok, szeretik egymást, és vannak izgalmas programjaik.

van sok olyan barátom is, aki szinte viccet csinál a csóróságából, és rengeteg fantáziadús ötlete van arra, hogyan valósítson meg egy nyaralást, kirándulást, kajálást :)

Egy ember nem attól boldog, ha Gucci van rajta és nem akkor szomorú ha turiban vett valami. Attól boldog ha van választási lehetősége. Ha tehetős (tehet dolgokat).

Ez leginkább pénzel valósítható meg.

Pénz egy eszköz, ha tudod használni segít ha nem akkor árt.

Olyan mint a tűz, ha befűtesz vele akkor jó ha magadra gyújtod a házat akkor kellemetlen.

Én még soha nem voltam maradéktalanul boldog egyik kapcsolatomban sem. Nem vagyok pénzéhes, de hiányoltam az utazásokat a márkás ruhákat a luxust és a gondtalan életet.

Rám igaz az állítás. Én boldogabb lennék, remélem leszek is ha gazdag férjem lesz. Mert nekem ezek a fontos dolgok, nekem kell a Gucci táska és a gyémánt ékszer.

Bár nem is vagyok egy tipikus nő, egyáltalán nem vagyok család centrikus és gyermeket sem szeretnék. (Bár lehet ez idővel változni fog.)

Azt is aláírom, hogy felszínes is vagyok. Nem a pénzéért fogom szeretni a férjemet, de szeretném ha lenne pénze.

Nem akarok azon aggódni, hogy nincs mit ennünk és nem futja a számlánkra..élvezni akarom az életet és ahhoz tetszik nem tetszik kell a pénz.

Leszögezem én nem az átlagos nőkről beszélek. Nekik elég a családi boldogság, szerető férj, boldog család, közepes életszínvonal.

Neked csak meg kell találnod azt, akit a gucci táska nem hoz lázba..sokan vannak. Én pont nem az vagyok.

27/N

Én azt gondolom, hogy a pénz nem boldogít, DE alátámasztja a boldogságot, azaz nyugalmat ad. Próbálj meg boldog lenni és kedves, mosolygós, ha közben fillérezgetsz vagy zaklatnak a végrehajtók!

A pénz kell ahhoz, hogy egy kiegyensúlyozott, nyugodt lékör legyen, amiben aztán meg lehet teremteni a boldog házasságot.

Ki kit hibáztat a pénztelenségért? Erre csak azt tudom mondani, hogy egyrészt illik mindkét félnek hivatásának (nem munkájának) lenni és abban dolgozni, képezni magát, másrészt aki egy nem törekvő emberhez ment hozzá, az ne utólag csodálkozzon.

Egy 16 éves lány vagyok.

Tudjátok, mi hárman élünk. Az Anyukám, a nővérem és én. Anya sokszor nehezen tart el minket. Volt, hogy hónap végén (a legrosszabb eset az volt, hogy hónap vége előtt 2 héttel) kajára kellett kölcsönkérnie, pedig nincs rossz állása, sőt... de jön a szalagavató, egyetem, stb...

Nem tudom, hogy ez felszínesség, de nem tudnék egy szegény embert elképzelni férjnek. Pedig nagyon családcentrikusnak tartom magam, bármit megtennék a szeretteimért, és gyerekeket is szeretnék. De nem szeretném, ha majd felnőttkoromban is nélkülöznöm kéne, vagy a gyerekeimnek. Nem mennék hozzá valakihez csak azért, mert sok pénze van, de ha lehetne rá lehetőségem, akkor lennék háztartásbeli is, ha mondjuk 3 gyerekem lenne. Hiszen tudom, milyen őrült rohanás Anya élete így is, hogy csak ketten vagyunk neki.

A másik dolog pedig az, hogy melyik nő ne örülne egy szép ékszernek vagy ruhának? Egy közös utazásnak? Tanulok, hogy ne egy üresfejű liba legyek, és találjak egy olyan férfit, aki elismer és én is őt. Legyen egészség, szerelem. Ennyit szeretnék.

Mint mindenki más.

Bocsi a regényért. :D

Házasságról nem tudok nyilatkozni, de:

volt, hogy két pasi közül kellett választanom, és az egyik konkrétan kőgazdag volt, a másik egyáltalán nem... külsőre-belsőre egy kategória volt mindkettő, nagyon nagyon szerettek és kedvesek voltak nekem is. Végül egyikkel sem lett semmi, de ez külső okok miatt lett így.

Ennek ellenére végig azt gondoltam, hogy ha mindenáron el kell dönteni, az utolsót választom.