Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Házasodáskor beértétek kevesebbel vagy tényleg azt hittétek hogy ő az igazi?
Ez csak elméleti kérdés, de nagyon sok ismerősöm van, főleg férfi akitől az alábbiakat hallottam:
- a barátnője nagyon tolta az eljegyzés témát és végülis úgy volt vele, hogy mit veszíthetnek, úgysem jön jobb /ők elváltak 3 gyerekkel, mert a srác mást jobbnak talált/
- a párjával folyamat vitáztak, egymást szidták egymás háta mögött, mégis gyerek és házasság lett belőle.
- aztán volt olyan aki nem belerángatva lett az egészbe, hanem szerelemből házasodott, de talált egy fiatalabbat/jobbat és 50+ elvált.
A kérdésem mindenkihez, de főleg a legutóbbiakhoz irányul: mikor házasodtatok, és nem voltak égetően nagy redflag-ek, akkor azért vettétek el a párotokat, mert úgy éreztétek, hogy nem jön jobb, vagy azért mert úgy voltatok vele, hogy majd csak elboldogultok valahogy, vagy úgysem érdemeltek jobbat, vagy már olyan rég együtt vagytok és sok dolgon átmentetek együtt hogy már muszáj maradni együtt?
Köszönöm!
#10 azért van, mert az a házasság ha sz*r is volt, de biztos volt. Egy biztos pont.
Amúgy meg, amikor megcsalt a férjem és sajnos beleolvastam a szeretővel való 1-1 beszélgetésbe, olyanokat írt, hogy pasizom, sz*r vagyok az ágyban, lakótársak vagyunk csak. Holott nem pasizom,otthon voltam a gyerekkel. Minden nap volt szex, utána fél órakat lihegett az ágyban, nem tudott felkelni sem, akkor biztos olyan rossz volt. Randik, ölelkezések, közös film, kreatívkodás, gyerekkkel foglalkozás: nos, ezeket nem csinálom egy lakótárssal.
De az ilyen hazugságokat megkajálja a szerető is, majd ki akarja húzni az embert a "rossz" házasságból.
Nagyon sok olyan eset van, hogy valaki rájön, hogy hoppá a szeretővel se minden fenékig tejfel, tán mégis jobb volt a hazastárssal?
Az emberek nagyon nehezen tudják kezelni egymást és az érzelmeiket. Hosszabb kapcsolatokban mindig lesz olyan, hogy azt érzed bakker lehet találtam egy jobbat, akivel boldogabb lehetnék. Ha engedsz ennek az érzésnek, hiszen rengeteg boldogsághormon szabadul fel, új személyiség, minden új és ismeretlen, lángolás, akkor onnan nagyon nehéz a visszaút. Kis idővel rájön mindenki, hogy az a másik is ugyan olyat sz*rik.
Itt gyakorin azt tapasztalom én meg, hogy "jajj annyira szeretem a házastársamat, de megcsalom". Könnyebb, mint dolgozni a házasságon, csupán ennyiről van szó. Ja, és mindig a másik fél a hibás, önértékelést nem igazán tartanak az emberek. Magyarul ők mit raknak bele a házasságba, hogyan viselkednek, mit tesznek meg a másikért. Hamar kiderül, hogy nem sokat.
7, vagyok, amúgy viccet félretéve, pont tegnap beszélgettem az egyik férfi barátommal, 50+-os, neki is mindenki elvált a környezetében, ő maga is. Mondtam neki ezt a jelenséget, kérdeztem, hogy mit gondol róla. Szerinte az van, hogy ezek a férfiak / nők már rég élik vígan a 2. 3. sokadik házasságukat és igen, sokan azzal a bizonyos másikkal, akivel leléptek, és még csak nem is tudnak ennek az oldalnak a létezéséről. Nem ők irkálnak ide. A szeretőzős hősszerelmes férjek pedig valószínűleg itt is a következő szeretőjüket keresik.
De a másik oldal se jobb. Épp nemrég volt családi esemény tele 50, 60+-os emberekkel, mindegyik házas, nálunk tényleg alig volt válás. De az a megkeseredettség, nyomorúság ami áradt belőlük, borzasztó aura lengte körbe mindegyiket. Szóval az, hogy házas vagy, önmagában nem jelent semmit. Ha tényleg boldog vagy több évtized után is, na az már tényleg valami.
Komolyan, amiket itt olvasok, elriaszt a házasságtól.
28 éves vagyok a párom lassan 30, 27 éves volt mikor megismerkedtunk és már néha fel-felhozza az eljegyzést de ilyen tortenetek után néha gyomorgorcsom van. Minden jól megy kozottunk szerencsére, de annyi olyan tortenetet olvasok ahol minden tokeletes aztán kiderül ez az. Elszomorító:(
Hiába nem 20 évesen jöttek össze, akkor is rossz vége van sokaknál..
#12 nem tudom, szerintem mindenki más-más emberekkel van körülvéve. Én olyan emberekkel találkoztam eddig inkább, akik ugyan úgy csaltak az új kapcsolatban is (sokszor ugye a szeretővel), mikor elmúlt a halálos szerelem, csak már ügyeyebben csinálják. Az új emberkének is van vaj a füle mögött, de ő is tapasztaltabb és ügyesebben csinálja.
1 párt ismerek, akik egymásra találtak, mikor a házastársaik megcsalták őket, magyarán párcsere történt. A csaló párral nem tudom mi a helyzet azóta.
Eleve téves az a gondolat hogy eleve csak szar házasságban csalnak az emberek. Nem. Ha az illető olyan, akkor is meg fog csalni ha te maximumot adsz mindenből. Ettől még persze kötódhet. Akinek olyan a vére az mindenkit megcsal egy idő után, mert mindig az új izgalmakat hajkurássza, új ingereket keres (a meglévő mellé) .
Ket nős hapsit ismertem, akik csajoztak mindig, de a feleségüket sosem hagyták volna el. Szerintem ez egy részt érzelmi és kényelmi dolog főként, nem azert mert "szerelmesek" az ürgék, ezt senki nem mondta egy szóval sem. Csak van egy bejaratott élete, relativ szereti a nejét, de a szex mar nem olyan. Kb ez az ábra.
Igen, lehet azokkal van baj akikkel dumálni szoktam, lehet nem valós teljesen a kép, mert nincs merítés minden korosztályból, nemből, életkorból.
Viszont a kisváros ahol születtem, ott mindenki ismer mindenkit szinte. Ott is sorra hallani, hogy ki kit kivel csalt meg, hagyott ott. Vagy olyanokat mond a kocsmába, hogy mindig is utálta a feleségét (aki kocsmázik, az is megér egy misét).
Lehet túl sokat beszélnek az emberek magánügyekről, azért hallani ennyi ilyet. Valószínű régen se volt másképp, csak szégyenteljes volt erről beszélni, vagy beletörődtek ha rosszul választottak.
Szerintem valahol mindenkinek igaza van. Sok a megcsalás, ebből kifolyólag sok a válás is, mert az első számú válási ok a megcsalás, és az esetek 70%-ban a nő adja be. Minden 2. házasság végződik válással. Amelyik (egyelőre) nem, az pedig sokszor maga a pokol, felszínes kirakat élettel, vagy a szeretőzés tartja össze, amíg le nem bukik a megcsaló. Persze van egy nagyon kevés százalék, akiknek tényleg bejön, de ők nagyon nagyon kevesen vannak. Írta itt egyszer valaki, hogy akik együtt vannak 15+ év után ott már biztosan csak valamilyen érdek tartja össze őket. Hát merem remélni, hogy ez nem igaz.
Az én véleményem, hogy a házasság egy elavult intézmény, köszönöm én nem kérek belőle. Nem életszerű, hogy életünk végéig egy valakivel éljünk. Biztos, hogy több tartósabb párkapcsolatra számíthatunk életünk végéig, szakaszos monogámia a legéletszerűbb. Ezért én fölöslegesnek tartom.
Csak azokat a nőket sajnálom, akiknek ezt nyomják a környezetében, hogy menj férjhez, nehogy vénlány maradjál, meg szüljél mielőbb. Aztán pár év múlva már egyedülálló anyaként társkeresőzik és nem érti mi történt. Vagy a másik típus, aki bepánikolva ment férjhez egy olyan idiótához 30-hoz közel, akivel még 20 évesen szóba se állt volna. 2 ilyet is ismerek a környezetemben.
Az elittárson beszélgettem egy 35 éves férfival, kérdeztem milyenek vannak a másik oldalon. Azt mondta, hogy korai 30-as nők 2-3 éves gyerekkel egyedülálló anyaként. Ezért megérte sietni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!