Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Milyen gyakran emelitek fel egymásra a hangotok? Ez alapján nem szeret már ?
9 éve vagyunk együtt a párommal, egy nagyon kedves és segítőkész embernek ismertem meg, többek között a személyisége miatt is mentem hozzá mivel mindig gondoskodó és figyelmes volt. Az egyetlen probléma, amiről nem is tudom eldönteni, hogy lényeges vagy a többi jó mellett egy ennyire legyintenem kéne.. mégpedig az, hogy kisebb stresszhelyzetben indokolatlanul nagyon felidegeskedik, ilyenkor impulzív és elég rendesen rám emeli a hangját. Pár perc után már a régi lesz, mintha mi se történt volna, de én valahogy nem tudom ilyen hamar elfelejteni és legyinteni rá.
Nem az olyan esetekre gondolok, amikor nagy ritkán annyira össze kaptok egymással, hogy kiabálás lesz a vége vagy 1-2 pohár eltörik…konkrét dolog pl egyik autó akksija lemerült, másikról összekapcsoltuk, hogy töltse vissza és megkért, hogy nyomjam addig a gázt, hogy hamarabb menjen. Én most csináltam először ilyet, valamiért úgy gondoltam nem jó folyamatosan lenyomva tartani a gázt nagy fordulaton, hanem lenyomtam, aztán fel engedtem, majd újra le és mind így. Utána jön nagy mérgesen rám förmedve, hogy az Isten b+ nyomd le már azt a gázt. Megértettem volna, ha normálisan is elmagyarázza.
Illetve nemrég kezdtünk egy kisvállalkozásba, amin belül egy áruszállítóval teszünk meg nagyobb távot, felváltva szoktunk vezetni. Itt is folyamatosan felidegesiti magát, ha valami nem az ő elképzelései alapján történik. Pl három sávos autópálya, kijön az első sávra az egyik, felfelé a dombon max 60al megy, beállok a másodikra előzni. Közben ő is felgyorsul, egy ideig egymás mellett haladunk mert nem engedne vissza az elsőre… emiatt is rám emeli a hangját, hogy minek álltam be előzni.
Egyébként jól vezetek, 12 éve van jogsim és soha nem sodortam magam balesetveszélyes helyzetbe, mégis ha valamit nem az ő logikája szerint csinálok, rögtön ideges lesz és felemeli a hangját.
Nem tudom, hogy más nő hogy állna ehhez, de nekem egyáltalán nem esik jól, hogy apróságok miatt letol, és rám van kiabálva. Utoljára gyerekként kaptam ezt anyámtól, felnőtt kapcsolatban nem hiányzik. Ha ezt felhozom, elmondom, hogy velem ne viselkedjen így akkor erre szintén ideges lesz, mert szerinte ez normális, én fújom fel, utána elvan felejtve.
Ami zavar, hogy amúgy ha idegenek csinálnak ugyanúgy, azokkal szépen beszél és magyaráz, csak velem teszi ilyen stílusban. Felhoztam, hogy ha pl XY lett volna a baráti körből, aki szinten úgy nyomta volna a gázt, akkor annak normálisan elmondta volna hogy kell, és nem így káromkodva mint nekem. Annyi volt a válasz, hogy igen mert nem ő a feleségem… hogy mással meggondolja hogyan beszél.
Közöltem vele, hogy én is ugyanannyi tisztelet érdemlek és kezelje az indulatait mert nem fogom elviselni ezt a stílust. Sajnos úgy látszik a következő ilyen helyzetben ugyanígy reagál. Már nem tudom mit tegyek, engem nagyon bánt, amikor így leolt, szerinte meg ne vegyem fel, mert csak stresszes, kiadja és kész.
Mit gondoltok, ez teljesen normális a párok között, ő így vezeti le a stresszt és ne vegyem magamra mert csak a helyzet hozza ki, vagy más nő sem tolerálná ezt?
Persze más azt hiszi ő a türelem megtestesítője… ha azt mondom, kiabálni szokott el sem hiszik.
Nem szeretnék egy ilyen szép hosszú kapcsolatot csak úgy eldobni, minden másban annyira jól ki jövünk, de ez az amit nem tudok hova tenni, nem értem és nem tudom hogyan oldhatnánk meg.
28 n
rám van kiabálva. Utoljára gyerekként kaptam ezt anyámtól, felnőtt kapcsolatban nem hiányzik.
Szerinte ez normális. Nem tudom, fordított esetben, ha te leüvöltenéd mert szerinted valamit nem úgy kellett volna csinálnia, az is normális lenne-e.
Nem, én se hagynám ezt. Velem ezt biztos nem. Se a hülyegyereke, se a kutyája nem vagyok.
igen mert nem ő a feleségem
De kedves. Beléd belédtörölheti a szaros cipőtalpát, te csak a felesége vagy, ezért mentél hozzá, barátokkal tud disztingválni. Paraszt.
Én megmondanám neki, hogy tovább nem tűröm el ezt a viselkedést, és ha továbbra is velem szeretne élni, akkor tanuljon meg uralkodni az indulatain. Volt olyan párom, aki egy idő után elkezdte ezt a viselkedést, de nagyon hamar leállítottam azzal, hogy nekem ez nem fér bele, ha nem hagyja abba, kereshet magának mást, aki ezt tűri, mert én nem fogom.
"igen mert nem ő a feleségem"
Szóval valaki, aki mellette van, segíti, támogatja, a társa kevesebbet érdemel, mint egy idegen? Az igen! Az, hogy együtt éltek, nem jelenti, hogy elengedheti magát veled szemben, sőt, még jobban kéne vigyázzon rád és az érzéseidre.
Beszélj vele, hogy ez neked szakító ok, ha nem változik, akkor szakíts.
"Annyi volt a válasz, hogy igen mert nem ő a feleségem… hogy mással meggondolja hogyan beszél."
Eléggé baj, hogy mást többre tart mint téged. Abban a hitben van, hogy úgyse hagyod el. Ha lekurv*z, oda vág akkor se.
Én megmondanám neki, hogy vagy vissza fogja magát, vagy mehet a fenébe!
Nem igaz, hogy düh kezelési problémái vannak hiszen mással nem ordít, nem tolja le. Úgyhogy terápiára azzal nem mehet. Annyi az egész, hogy nyeregben érzi magát, azt hiszi bármit eltűrsz neki.
"ne vegyem fel, mert csak stresszes, kiadja és kész."
TE vagy a felesége, és csak téged egyedül érdekel igazából, hogy ő hogy van. Tehát veled kéne, hogy megossza a gondjait, és azt, hogy stresszeli valami, és hálásnak lennie azért, hogy meghallgatod, és ha tudsz, segítesz.
Ezt mondd el neki. Hogy azért vagytok együtt, hogy egymást szeressétek, megbecsüljétek, és segítsétek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!