Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Újrakezdés kisbabával?
Nem is tudom milyen kategóriába írjam és tudom sok a hasonló kérdés.
1 éves a gyerekünk, férjemnek viszonya van/volt egy nővel. A történetet sok hazugság lengte körbe, többségük utólag derült ki.
Most apukámnál vagyok a kicsivel, de hogyan tovább? Férjem most érzi igazán a helyzett súlyosságát, hogy eljöttünk. Most azt érzem, soha többet nem tudok ebben az emberben megbízni.
Csak gyerek miatt nem maradnék vele együtt, a saját boldogságom is számít, de azért sajnálom ezt a babát, hogy már most ez történik vele.
Nem ő sajna se az első se az utolsó.
Segítséged van? Dolgozni tudsz mellette? Anyagi háttér, stb? Minden számít.
Ismerkedni is lehet majd (gondolod ez a legkevesebb gondod most), mert van aki igen is elfogad gyerekkel együtt ha azért igényes is vagy.
Kitartást.
N 31
Kedves 1-es válaszoló, van segítségem és dolgozni is fogok majd tudni.
Nem ilyen életet képzeltem el a gyermekünknek.
1 vagyok. Hidd el én sem...de ember tervez a sors végez vagy hogy is van ez..
A maximumot kell kihozni, amit csak lehet.
Nekem se volt egyszerű, pláne jobb életet felépíteni egyedül gyerekkel, de sikerült és büszke is vagyok.
Azóta volt egy 6 éves kapcsolatom is, lányom is imádta, ő meg tavaly meghalt🕊...elhiheted nem így akartam.
A gyerek viszont úgy nem lesz boldog hogy szar kapcsolatában vagy, ezt te is tudod.
Itt majd úgyis kapod a leszolásokat meg a "gyereked van selejt vagy és nem lesz normális pasi" szövegeket.
3# a sok incel trollra gondolsz akiknek az egyetlen céljuk, hogy szarul érezd magad.
Részemről teljesen okés lenne a dolog, bár messze nem egy korosztály vagyunk, és jelenleg én is csak nehezék lennék.(21 éves egyetemista) előbb randiznék egy szingli anyával aki mindenét beleadta egy kapcsolatba, de aztán visszaéltek vele, mint egy olyannal aki ez idő alatt csak pasiról pasira szállt. Bár nyilván huszonpár évesen mas a dolog mint 30 körül. Azért lenne előítéletem egy 21 éves szingli anya esetén.
21 F
3 akár rájuk.
Én amúgy 23 évesen szültem tervezetten 5 éves kapcsolatba. 🤷🏻♀️ Abszolút nem bánom hogy fiatal voltam, lányom 18 lesz én még mindig csak 41.
A gyereknek ez lesz a "normális", nem fogja érezni az apja hiányát. Őt nem kell sajnálni, remekül fogja érezni magát. Abban is biztos vagyok, hogy mindent meg fogsz tenni, hogy szuper gyerekkora legyen, és megadod neki azt az érzelmi biztonságot, amire szüksége van. Ha apudnal laktok, akkor lesz egy nagypapa, aki megfelelő férfiminta lehet a számára.
Ha te kiegyensúlyozott vagy, és jól érzed magad a bőrödben, akkor jönni fog az a férfi is az életedbe, akivel mindent újra tudsz kezdeni. De egy ilyen törés után valóban szükség van időre, hogy fel tudd dolgozni és tiszta lappal tudj nyitni egy férfi felé.
Most egy ideig xar lesz, mert nyilván nem így tervezted, újra kell szervezni az egész életed, el kell gyászolnod a kapcsolatot, és ennek sajnos része, hogy fáj, és nem egyszer fogod telesírni a párnát. Foglald le magad, ne legyen időd unatkozni, mert akkor sok időd van gondolkodni, és az most nem a barátod. Közhely, de igaz, hogy az idő segít. Fél év, egy év, és sokkal erősebb leszel, új tervekkel, új élettel.
Addig meg próbáld a picivel átélni ezeket a hónapokat, anyaként nagyon mozgalmas és csodálatos, de megterhelő is az első három év. Soha nem jön vissza, most használd ki, hogy van egy selyemhajú, illatos kis totyogód, aki majd neked mondja ki az első szavakat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!