Az ilyen házaspárok már nem szeretik egymást?

Nálunk is így van! Pl. engem k*rvára nem érdekel a feleségem, nem hiányzik. Mi is hiányozna belőle? Végtelenül unalmas, sótlan, csak a munka, csak a napi teendők. Közösen visszük a háztartást, neveljük a gyereket, eszünk, iszunk, alszunk. Gyakorlatilag nincs is kedvem hozzáérni, nem is igazán teszem már az elmúlt időszakban. Észrevettem hogy teljesen egyoldalú lett a részemről, ezért visszavettem magamból. Neki így is jó, sőt!

Tök jó lenne újra ismerkedni nőkkel, újra érzelmeket táplálni, izgalmas dolgokban részt venni. Szex? Hát ja, kb. újra elveszíteni a szüzességemet, mert már évek óta nem volt részem szexben. A savanyú uborkának az sem kellett!

Az ilyenek szerintem sose voltak igazán szerelmesek, max fellángolásból házasodtak. Oké, nem vagyok még negyven x éves, hogy 25 éves házas legyek, viszont 14. éve kapcsolatban és 12 éves házas vagyok, amit nem gondolok kevés tapasztalatnak.

A legtöbb házas ismerősünk a 10. házassági évfordulóját sem élte meg, vannak akik az 5.-et sem, elváltak.

Ez szerinem nem kevés idő már egy házasságban, és mégis, Mi sosem éreztük, hogy a szerelmünk elmúlna vagy átváltozna valami mássá, lecsökkenne, kevesebb lenne. Pont ellenkezőleg. Az évekkel csak erősödött, mélyült, lelki társak vagyunk, életünk szerelmei vagyunk egymásnak, a szexuális életünk is olyan intenzív mint az elején volt, kívánjuk egymást.

Ezért sose tudtam megérteni az olyanokat akik azt mondják, hogy a szerelem pár év után elmúlik. Ahol ez így van, ott nem is volt szerelem ami elmúlhatott volna.

Ami így elmúlik az sose volt igazi szerelem, csak kezdeti fellángolás, az újdonság varázsa, aki ezt szereti érezni igazán, az minden kapcsolatában ezt fogja hajszolni, de egy ember egyértelmúen nem lehet újdonság 10 év után, mert már kívül belül ismered, ha őszinte, minőségi a kapcsolatotok.... Az újdonság varázsa az nyilván elmúlik, de ez nem szerelem.

5. Ha így ért véget, az sem volt igazi szerelem. + Nyilván mindenkinek a maga döntése, de én pl nem mentem volna olyanhoz akivel nem érzem azt, hogy a másik felem, csak hogy " elmegy" , vagy mintha a barát, vagy a " szomszéd" lenne. Borzasztó lehet, de azt is nézd, hogy EZT te választottad.

Voltam rossz kapcsolatban, és szingli is egyébként, megéltem mindet, és bizony még egyedül is jobb, mint egy olyan kapcsolatban ahol a másik púp a hátadra/ semmit sem érzel, langyos fos az egész. Ez számomra nem opció, nem lenne élet.