Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Ez mitől lehet?

Figyelt kérdés

Házas vagyok, feleség, gyerek, jó munkahely, gyakorlatilag meg van mindenem. Viszont az elmúlt pár évben egyre jobban azt érzem hogy az egész egy nagy semmi, ez nem érték, az egész életem egy hulladék. Tükörbe nézve utálom a látványt, egy óriási nullának érzem magam. Nem az van hogy nem értem el semmit, mert az összes célomat elértem, meg van még egy csomó, hanem azt érzem hogy mindenki jobb, értékesebb és szebb nálam, még ha ez most furán is hangzik. Itt olvasva a hozzászólásokat önkéntelenül is összehasonlítom magam, az utcán járva-kelve folyamatosan nézek más férfiakat és mindenkit sokkal jobbnak látok magam körül. Autót vezetve ha leelőz valaki akkor azt érzem hogy milyen béna vagyok, biztosan meg akar alázni. Egyszerűen mindent magamra veszek. Otthon nem akarok szexelni, mert a legkisebb dolgot is sértésnek veszek, és azt érzem hogy kevés vagyok mint férfi. Már ott tartok hogy nem beszélgetek emberekkel, hidegen hagy bárki és bármi, annak örülök ha valakinek nem sikerül valami. Akkor azt érzem hogy mások is hibáznak.


Elviselhetetlenné vált az életem önmagam számára, már a megélhetésemet fenyegeti. Nem tudok magamba tartani semmit, elég élesen fogalmazok, és nagyjából az ismerőseim 90%-át már elveszítettem. Baromira zavar bennük minden. Ha csak tehetem nem mozdulok ki. Otthon nem akarok kommunikálni, mert csak veszekedés lesz a vége. A feladatokat direkt szabotálom, azt akarom hogy otthon se működjön semmi. Nem intézek el semmit, mert ott a hibázás lehetősége, és ez rám nézve végzetes lenne. Valami baromira nagy közönnyel és utálattal állok az emberek felé, ugyanis azt érzem hogy az emberiség legalját képezem minden téren, és ezért mindenki meg akar alázni. Mindenki engem néz, azt várják hogy hibázzak és akkor rajtam élcelődnek. Sokszor amikor vezetek, késztetést érzek arra, hogy nyomjak egy padlógázt és lehajtsak az útról neki egy fának. Ezt mindig elképzelem!

Nem tudom az okát, de teljesen megszállt a dolog, egyfajta végzetes önutálatot érzek.


Volt valakinek hasonló?


2023. jún. 4. 16:30
1 2 3
 21/30 A kérdező kommentje:
Rájöttem közben mi a problémák forrása.
2023. jún. 11. 20:03
 22/30 anonim ***** válasza:
Na. Mi?
2023. jún. 11. 22:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/30 A kérdező kommentje:

Nincs gyomrom a mindent átható hazugság cunamihoz ami az élet összes területén jelentkezik. Magánélet, munka, társadalom, politika, szimpla ember-ember közötti érintkezés. Felszínesség, érdekemberek, pénz, fizikai élvezetek. Ami nagy probléma, hogy ma már szinte senki nem veszi észre hogy önmagának is hazudik, délibábokat kerget. Kozmetikázni a hiányosságokat, beállítani mindent úgy MINTHA jó lenne, MINTHA működne, MINTHA a problémákról mindig mások vagy a körülmények tehetnének.


Én meg álltam a sarat, jópofiztam mindenhez, alibit nyújtottam. Pedig mennyire egyszerű a megoldás: el kell engedni az összes sz*rt, sajnos én nagyon lelkiismeretesen álltam mindenhez és mindenkihez. Most meg azt veszem észre, hogy h*lyének meg szemétnek néznek amikor tükröt mutatok, vagy pedig megkérdőjelezem a dolgokat. Hosszú lenne ezt itt kibontani, leszakadtam a rendszerről, és visszatért belém az élet. Van egy nagyszerű hobbim ami nélkülözi a civilizációt, ha lehet ilyet mondani. Feltölt, megnyugtat. Ami ma megy globálisan az idővel tönkreteszi az embereket, már ha valaki ezt önmagától észreveszi. Az interneten megszüntettem a szociál médiás vagy az online jelenlétemet, csak a konkrét érdeklődési körömre szorítottam le a használatát. Este kilenckor lefekszem éjfél helyett. Milyen csoda, új világ nyílt meg, és lett időm mindenre. Ami a legfontosabb, észrevettem hogy a jelenben élek, ha bármit is csinálok, akkor arra koncentrálok, nem pedig arra hogy majd holnap, vagy holnapután mit kellene csinálnom. A telefont sem veszem fel csak ha kedvem van hozzá, ez az én életem, nem pedig egy gyilkos rendszer uralja az időmet. A politika teljesen kizárva, sem a bel-, sem a külpolitika nem érdekel. Talán pont ez a legveszedelmesebb valami ami mérgezheti az emberek életét, hozzáteszem, teljesen feleslegesen.


Nem állok le vitatkozni senkivel, mindenkit meghagyok a saját világában a saját démonaival küzdeni. Gyűlölöd orbánt vagy sorost? Tedd azt, szia!

Káros a só vagy a liszt? Oké, szia! El kell menekülni az országból? Menj, szia!

Engem aztán nem érdekel, csak egy a lényeg, hogy engem ne akarjon senki győzködni semmiről, van véleményem ami erősen semleges. Olyan a világ ahogyan látni akarod. Sajnos engem is megfogtak az érzelmeimen keresztül, ahogyan az emberek 99.999999%-át is. Na ezt kell elengedni, ugyanis minden csak egy tömény hazugság, vagy jobb esetben csak egy nézőpont amit a teljes valóságnak akarnak feltüntetni.


Új irányt vett az életem, megtaláltam azt amit eddig csak kerestem.

2023. jún. 12. 11:35
 24/30 Kései Sirató ***** válasza:

Kelleni fog egy pszichológus, mert azt képzeled, hogy rosszabb vagy, mint más, miközben ez nem igaz.

Mások még a céljaikat sem tudják elérni.

Nem tudsz a jó tulajdonságaidra, értékeidre koncentrálni, és nem is nagyon hiszed , hogy vannak, pedig biztos, hogy vannak.

Ha valaki autóval leelőz, az nagyon siet, jobban , mint te. Figyeld meg a gyalogosokat, sokan sietnek, míg mások nem annyira. Ugyanez a helyzet kocsival is. Ha engem leelőznek, akkor látom, hogy jobban sietnek, mint én. Ráadásul a fogyasztásom is jobb (mármint a kocsimé), ha nem száguldozok 140-nel. Ez jusson eszedbe legközelebb, ha leelőznek.


A másik dolog meg az, hogy ránézel valakire és jobbnak látod és közben fogalmad sincs arról, hogy mi van vele. Lehet, hogy aznap mondtak fel neki, vagy elhagyta a szerelme, vagy meghalt a gyereke. Valaki csak sima embernek néz ki, ha ránézel és közben börtönből engedték ki 2 nap eltávra jó magaviseletért és hétfőn reggel már mehet is újra a rács mögé.


Mások meg a hiteleikkel küszködnek. Annyiféle bajuk van az embereknek, olyan a munkám, hogy napi 10 órában az emberek problémáival foglalkozom és tudom, hogy az ismerőseim, szomszédaim, barátaim élete sem tökéletes.

Szóval ne hidd, hogy másnak jobb az élete, amikor ránézel valakire, nem tudod, mivel küzd, vagy mi van a háttérben.

Szép nagy házban él valaki? Lehet, hogy csak bérelni tudja, nem is az övé. Az övé? Akkor lehet, hogy bűnözésből szerezte és éjjel-nappal retteg, hogy mikor kapják el. nem minden olyan fényes, ahogyan látszik.


Menj el egy jó pszichológushoz, mert megérdemled, hogy boldog légy! Sok sikert!

2023. jún. 12. 11:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/30 A kérdező kommentje:

24. Köszönöm, nem kell pszichológus, magamtól rájöttem a megfejtésre ahogy írtam. Hogy mások jobbak lennének ez is a korszakos hazugságoknak volt a következménye. Mert az emberekkel elhitették azt, hogy állandóan versenyezni kell a másikkal, csak akkor vagy sikeres ha azt mutatod kifelé hogy mennyire szép és jó vagy, sikert sikerre halmozol, hogy anyagilag a toppon vagy, mellette gyúrsz, hetente 2X vagy fodrásznál, ha prémium termékeket veszel, ha a szociál médiában aktív vagy stb. LÓFSZT! Ennek köze sincs a valódi szabadsághoz és az élethez. Ez nem más mint a fogyasztói világ generálta h*lyeség, ami arra ösztönöz hogy költs, költs, költs.


Pl. a hobbimban kifeljesztettem egy új módszert, amit még nem láttam másoknál. Odafigyeltem a részletekre, és volt időm megfigyelni a folyamatokat. Volt időm és agyam összegezni a tapasztaltakat, volt időm és energiám összekötni a szálakat. Baromi nagy flow-t adott, olyan szinten feltölt energiával és örömmel, amit eddig nem tapasztaltam. Hááááát a környezetem már annyira nem boldog, mármint a tágabb környezetem. Nem vagyok már palimadár, nem hallgatom meg a folyamatos panaszkodásokat, nem vagyok partner a sehova vezető életek támogatásában.


Az önértékelési problémáim is innen eredtek, ugyanis már a vízcsapból is a tökéletesség folyik, mármint a reklámok szerinti tökéletesség. Én meg azt mondom, a saját éltemben én határozom meg a szinteket. Ja, nem vagyok kigyúrva? Húúúú, azta! ... ez csak egy példa volt. Leelőznek? Röhögök rajta, ma már bármelyik autó megy 180-at, nem kell ész ahhoz hogy a jobb lábunkkal beljebb nyomjuk a pedált. 300+ lóerővel a s*ggem alatt mit is bizonyítgassak? Amit még fontosnak tartok az az, hogy a rengeteg panaszkodás és nagyképűség, túlzott pozitív önértékeléssel szemben inkább a pozitív példamutatással tudunk jelenért és a jövőért tenni.

2023. jún. 12. 12:03
 26/30 anonim ***** válasza:
Ezért írtam korábban, hogy menj segíteni másoknak: önkéntesek között visszatérhet a világba és az emberekbe vetett hited. Ott teljesen más az értékrend!
2023. jún. 12. 13:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/30 Kései Sirató ***** válasza:
Jól van, akkor megvan a a megoldás. 24-es vagyok. Korábban csak a kérdést olvastam.
2023. jún. 12. 14:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/30 anonim ***** válasza:
0%
Szerintem atestel a paci masik oldalara a valaszoddal. Ketlem, hogy a mindent leszarok mentalitas nem fog gondot okozni hosszutavon. Nem tudsz elmenekulni a vilag elol, amiben elsz. Idonkent persze lehet, de lassan el fogod vesziteni a kapcsolatot a valosaggal. Az se lesz jobb, csak most meg mas.
2023. jún. 12. 17:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/30 anonim ***** válasza:
100%
Nos, ha nincs megfelelési kényszer, az csak jó lehet. Kicsit önzőnek kell lenni.
2023. jún. 12. 17:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/30 A kérdező kommentje:

28. Nem sz*rom le a világot, csak elengedem a nagyrészét ami haszontalan a számomra. Mivel itt élek, ezért alkalmazkodom, de már nem úgy mint eddig. A nagyvárosi élet + a szociál média az halál. Nem érdekel sem a bel, sem a külpolitika, sem ahogyan csoportokra osztva egymást marják az emberek. Nem akarok többnek tűnni, ebbe nem fektetek energiát, az vagyok aki. Nem is kell megfelelnem, divatmajomnak lennem, kötelező külföldi nyaralásokat terveznem, a külsőm is olyan amilyen, nem kell gyúrnom, nem kell mérgeznem magam "táplálékkiegészítőknek" hazudott élelmiszeripari hulladékokkal. Nem kell az agyam mérgeznem mindenféle modern eszmékkel, nem kell mondvacsinált optimizmust magamra aggatnom, nem kell jógáznom hogy menő legyek, nem kell kiépítenem a fb-on 3000 fős ismeretségi hálót.

Nem zt kell nézni hogy mit mondanak jónak és rossznak, ezeket belül kell érezni, ehhez viszont meg pihenni kell hagyni az elmét.

Ma már fél óra is elég a netből, ha utazok a tájat nézem, gondolkodom. Mindenki azt csinál amit akar, de én azt látom hogy ami ma megy az egy óriási csapda az egész társadalomra nézve, de ezt nem részletezem. Egyáltalán senkit sem szeretnék meggyőzni semmiről sem.


Már egy hete teljesen új világot fedezek fel, a rohanásból a nyugalomba. Nem is tudom mikor néztem utoljára felhőket, vagy a madarakat az égen. Esténként csend vesz körbe, azt érzem mindenre van időm, az elmémnek van ideje pihenni. Fórumok? Ugyan már, ki merem jelenteni hogy az egyik legmérgezőbb helyek szellemileg.

Ha tudásra van szükségem, akkor olyan helyeket keresek fel, ahol azt megtalálom.


A munkámat a legjobb tudásom szerint elvégzem, és a többit elengedem. Erre régen képtelen voltam, gyomorgörcs, idegeskedés volt állandóan. Na és mi van akkor ha valami hiba lesz? Mi fog történni? :)


Szex? Ha van van, ha nincs akkor nincs. Azt érzem hogy megtaláltam az irányt, semmiben nem szenvedek hiányt, tele vagyok tervekkel.

2023. jún. 13. 21:13
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!