Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Visszatalálhatok még a régi énemhez?
Fiatalon jöttünk össze, házasság, gyerek lett a kapcsolatunkból.
A férjem nem egy bújós, kedves ember. Ő nem a szavakkal mutatja ki a szeretetét (tetteivel sokszor igen), nem is igazán beszédes, legalábbis nem mindenről. Amíg nem volt gyerekünk biztosan sokat szórakoztattam, ő is engem, de sokszor én kezdeményeztem a társalgást, programoztunk, hülyéskedtünk.
2 éve gyerekünk született és minden szeretetem már csak felé élem ki. Teljesen a háttérbe szorult a párom. Most már jelezte, hogy zavarja, hogy a gyerek a mindenem. Ő mindig gyerek előtt elutasította, ha öleltem, pusziltam volna. Én alapból bújós vagyok és most jó, hogy van kihez bújni. Ő a gyerekünk, egész nap vele vagyok itthon, csak róla tudok beszélni (legalábbis a férjemmel, másokkal tudok másról). A férjem meg csak a munkájáról tud beszélni (másokkal ő is tud másról). Amikor a kicsi megszületett és tényleg rengeteg törődést igényelt sírtam néha, hogy hiányzik a férjem, hiába van itt, de mire le tudtam tenni a picit a férjem is kidőlt. Így teltek a hónapok és már annyira megszoktam ezt, hogy teljesen eltávolodtunk egymástól. Ő benne ez irritációt szült, piszkált a háztartás miatt rengeteget (nem fogta fel, hogy gyerek mellett nem haladok vele... mai napig b*szogat néha), így már teljesen ellökött magától, (pedig addig amig nem hallgattam őt napi szinten emiatt még kötődtem jobban hozzá) és én is őt, már néha a hétvégéket sem várom, mert nem tudunk miről beszélni és alapból feszült vagyok, pedig egy jó ideje keveset piszkál a ház miatt. Én csak panaszkodom, hogy nem haladok itthon semmivel (szarnék amúgy rá, csak túl sokat hallgattam tőle mi nincs kész és automatikusan már vázolom, hogy mivel miért nem haladtam), ő meg panaszkodik a munkájára és rám, hogy mindig panaszkodom.😧
Na és most még szerinte kapuzárási pánikom lett, mert eleinte akartunk kistesót és ráébredtem, hogy 3 éve egy lépést nem tettem a gyerek nélkül (kiv. fodrász, suli), ha pedig lenne kistesó még 3 évig nem mennék (nem bíznám másra őket) és mivel még csak 30 leszek szeretnék kicsit kikapcsolódni 2 babázás között. Szeretnék mozizni, táncolni, beülni este valahova stb. Elmennék én vele is (bár én bennem elég sok az élet belül, ő nem rajong ezekért a programokért), de neki nem sok kedve van hozzá és leráz azzal, hogy nem akarja, hogy a nagyszülők itt aludjanak (1,5 órányi táv van köztünk). Amikor mondtam, hogy megyek mással, akkor meg kiakadt és jött azzal, hogy el kellene válnunk...
A régi énem oda volt a férjemért, de az újból ez a tulajdonság jelenleg hiányzik. Valahol megvan még, mert múltkor nagyon féltékeny lettem, amikor céges bulin volt és szomorú leszek, ha válásra gondolok.
Voltatok már így? Szerintetek a közös programok javíthatnak ezen?
válasza:Szerintem igen, ez még javítható.
Minőségi közös idő, és talán egy párterapia is segíthet. Talán az is segíthet ha amikor hazajön a férjed nagyon megölelgeted stb, hátha jól esik neki
A panaszkodás meg.. keressetek valamilyen közös témát, bármit, inkább arról beszéljetek. Esetleg keress valaki aki besegít, én gimiben évesen óránként egy ezeresért vigyaztam gyerekre ameddig az anyukája dolgokat csinált, közben segítettem neki. Szóval csak van valamilyen tini lány a környéken aki segíthet egy kis zsebpénzért.
Sajnálom nagyon, hogy ennyire sok a negatívum de szerintem ezen lehet javítani. Írjátok össze mondjuk hogy mi a terv a hétvégére. Kávé, sorozat nézés, társasjáték, közös séta, vásárlás, mozi,koncert, színház, akár közösen a gyerekkel is lehet hármasban. És jó érzés lesz. Lehet ezekről beszélni utána.
De ha legközelebb nem tudod hogy miről beszelj, ne a gyereket vagy a háztartáz hozd fel, hanem bármit. Valami vicceset amit hallottál, közös nyaralás/elmeny de jó volt, kéne hasonló. Mármint én általában a star wars hozom fel ha épp semmi se jut eszembe.
Menjetek el ikeaba, az tök családbarát hely.
Nagyon szurkolok, hogy helyrejöjjenek a dolgok!
válasza:
válasza:En nem is akarnék ilyen emberrel lenni.
Volt már nekem is olyan kapcsolatom amiben a másik nem volt bujos semmi segitseg se volt támasz sem.
Egy horror volt az egész egy érzeketlennel. En vittem csak melegséget az egészbe. Ahelyett hogy olyannal lettem volna akk szeret imád ölel csokol. Mint az utaná levő barátom.
Akkor döbbentem rá, jesszus miben éltem én eddig az exem mellett. Érzelmi sivárság, szeretet zero, hidegség.
Ilyeneket pattintani kell mert érzelmi bántalmazok.
válasza:Két éves a gyerek, mehet bölcsibe, te dolgozni és visszatalálsz a régi énedhez. Barátok is lesznek neki is, neked is. Közös témátok a pároddal meg akkor lesz, ha vannak közös élményeitek. Nem igaz, hogy nem lehet gyerekkel is ide-oda menni kirándulni mondjuk vagy beszélgetni, szexelni, amikor hétvégén délután alszik. Barátokkal is lehet találkozni gyerekestül. De amíg mindketten csak arra vártok, hogy a másik lép előbb, akkor lesz abból az, hogy elhidegültök.
Egyébként pont nem jött le, hogy mit szerettél régebben a férjedben, ha sosem volt bújós és beszélgetős?
A szeretet nincs magától, az tényleg csak a gyerek felé van (de még felé sem feltétlen egy idő után). Ha a másik nem érdekes már, ezért nincs kedved rá figyelni, nem szánsz rá időt, mert mindig valami fontosabb, akkor ez lesz. Nagyon sok múlik ám a megszokáson is. Kicsit ki kell lépnetek egymás kedvéért a komfortzónátokból, kifogások helyett új szokásokat kialakítani, különben mi változna? Vagy hagyni kell mindent így, aztán kerestek majd magatoknak mást, aki izgalmasabb és talán jobban illik hozzátok és lehet mozaikcsaládozni. Közös döntés kérdése.
válasza:Hasonló helyzetben voltam évekig.
Ma már csak azt bánom,hogy előbb nem szálltam ki belőle.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!