Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Házasság » Létezik, hogy a férjem "szülés...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Létezik, hogy a férjem "szülés utáni depressziós"?

Figyelt kérdés

6 éve vagyunk együtt. Van már 2gyerekünk.

Fiunk 3 éves. Én beértem volna csak vele. Férjem szeretett volna egy 2.gyereket is, kis különbséggel. Nem volt ellenemre, lett egy lányunk is. 1 éves.


Viszont amióta megvan a lányunk férjem csak megy lefele a lejtőn.


Én itthon vagyok a gyerekekkel (a nagy félnapos ovis). Főzök, mosok, takarítok. Konkrétan ki van nyalva a segge itthon.

Én éjszakázok a kicsivel.


Mégis ő van "elfáradva".


Hazajön, csak a telefonját nyomja. Nem beszelget sem velem, sem a gyerekekkel. Ha a fiunk kéri játszon vele mindig van kifogás.

Inkább kinn szerel a garázsban egyedül ha itthon van.


Az intimitás lassan 0.

A gyerekek elött azért a heti 2-3szex megvolt. Míg a kicsit terveztük akkor akár 2 naponta is

Most ott tartunk, hogy 2 hetente 1 kb, azt is én erőszakolom ki lassan.


Nem lehet vele beszélni, mindenen duzzog puffog. Az élő fába is beleköt ha olyanja van.


Idejét nem tudom mikor ölelt meg, adott puszit vagy mondta hogy szeret.


1 évvel ezelöttig ilyenek nem voltak.


Ha próbálok vele beszélni, vagy otthagy, vagy en vagyok a hülye mert ő semmit nem változott, mindig ilyen volt.


Lassan úgy vagyok, hogy feladom. Lassan 1 éve küzdök és csak egyre rosszabb a helyzet.


A barátaival is ugyan ezt csinálja. Őket is lepattintja, velük is bunkózik.


Már nem tudom mit tudnék tenni. Félek ennyi volt a házasságunk.


2022. okt. 26. 10:38
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
24%
Na ezert nem kell gyerek
2022. okt. 26. 10:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 anonim ***** válasza:
94%
Pasiként írom, nem kell kinyalni a seggét. Vegye ki a részét a háztartásból, gyereknevelésből. 2 kicsi gyerek egész napos elfoglaltsággal jár. Neked mikor van időd leülni és a telefonodat nyomkodni? Legyen! Ő pedig addig takarítson, mosogasson, játsszon a gyerekekkel!
2022. okt. 26. 10:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/15 anonim ***** válasza:
85%

"Főzök, mosok, takarítok. Konkrétan ki van nyalva a segge itthon. Én éjszakázok a kicsivel."


Lehet hogy pont ez a baj. Hozzá van szokva ahhoz, hogy mindent megcsinálsz neki. Azt hiszi, hogy ha ő szó szerint "nem vesz részt a család életében", akkor is ezek a dolgok mindig automatikusan meglesznek csinálva.

Az egyik szomszédasszonyom egyszer valamin összeveszett a férjével, mert mi csak annyit láttunk, hogy jönnek a bútorszállítók és viszi a nő a bútorait. A gyerek már kamasz volt. Szépen fogta magát a csaj és a kamasz gyerekkel együtt elköltözött. Itt hagyta a szomszéd embert egyedül. Nem telt el 1 hónap, gondolom a pasas észbe kapott, és valahogy kiengesztelte a feleségét. Gondolom hogy rájött, mit ronthatott el. Egyszer csak megint jöttek a bútorszállítók és a nő visszaköltözött, azóta nagy szerelemben vannak. :)

Lehet hogy neked is fognod kellene a két gyereket, és vissza kellene menned a szüleidhez (ha erre van lehetőséged).

Akkor talán rájön a férjed, hogy kelletek e neki vagy sem. Ha nem csinál semmit hogy visszakapjon, akkor nincs is értelme a házasságotoknak. Talán így észhez térne. Nem mindig az a jó megoldás, hogy ki van nyalva a másik feneke, ő meg sz*rik mindenre.

2022. okt. 26. 11:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/15 anonim ***** válasza:
17%
Számomra ez elég szívszorító történet bár az első mondatnál azt gondoltam, hogy nagyon gyors volt, elhamarkodott de ez már nem segít semmin. Sajnos ha valóban depressziós is lett valamitől, a gond az, hogy nem látja be. Nem próbáltad még ilyenkor esetleg nosztalgiázással emlékeztetni arra, hogy régen mi volt más. Igaz a gyerekvállalás előtt tényleg kevés az a 2 év de hátha találnál onnan egy emléktárgyat vagy akár videót, fotókat, amiből felidézhetné. Meg az első gyermek utáni időkből is. Amikor sikerült a második mit szólt, terhesség alatt is elindult már a lejtőn? Egyéb életbeli változás nem történt? Ha megpróbálod újra megbeszélni akár a javasolt nosztalgiával, akkor azt meg tedd nagyon szeretetteljesen közeledve ez még a tanácsom.
2022. okt. 26. 11:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/15 anonim ***** válasza:
32%
Sajnos részben a te "hibád" is, mert egy raplis kamaszgyereket neveltél a férjedből. Ha mindent megcsinálsz helyette, azzal gyakorlatilag kiheréled, elveszíti a férfiasságát. Csinálja ő is az otthoni feladatokat, és dicsérd meg, érezze, hogy felnézel rá még mindig.
2022. okt. 26. 11:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 anonim ***** válasza:
100%

elég sok válaszadó fennakadt ezen a "ki van nyalva a segge itthon" dolgon

de szerintem a helyzet igazából akkor sem fog változni, ha nem lesz kiszolgálva (maximum belefullad a mocsokba a ház). ugyanis úgy tűnik, belesüllyedt egy depresszív időszakba.

ami egy dolog, sokak életében előfordulhat ilyen

de hogy nem ismeri fel, hogy ez így nem oké és tenni kéne ellene, sőt még a bármiféle érdemi beszélgetést is következetesen lepattintja, na így nem sok esélyt látok az ultimátumon kívül.

2022. okt. 26. 11:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/15 anonim ***** válasza:
94%

Nem. A szülés utáni depresszió a hormonok, drasztikus testi változás, a gyerek gondozása és a megváltozott élet (pl eddig naponta jártál dolgozni, de most otthon vagy gyesen) keverékéből alakul ki. Ha depressziós is, a szülés utáni depresszió nem írja körül azt, amin ő megy át.


Nem tudom hogy mit lehet egy ilyen emberrel kezdeni. Talán küldd el pszichológushoz,vagy adj neki ultimátumot, vagy valami.

2022. okt. 26. 11:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/15 anonim ***** válasza:
80%

Lehet hogy depressziós, és a gyereke születése után van, de a szülés utáni depresszió egy nagyon speciális jelenség, ami nem áll fent nála. A fenti válaszoló jól kifejtette.


Ha a saját barátaival sem akar lenni, akkor valószínűleg komolyabb segítségre (gyógyszer, terápia) van szüksége, nem csak lusta.

Persze az is lehet hogy nem depressziós, más baja van, ezt innen nem lehet megmondani.


Ez nagyon nehéz helyzet, kitartást kívánok neked.

2022. okt. 26. 12:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 A kérdező kommentje:

Nyilván nem szülés utani depressziós, ezert is tettem idézőjelbe. Csak pont a 2.gyerek születése után kezdődött az egész.



Ez a felállás, hogy a főzés/háztartás az enyém a kapcsolat eleje óta fennvan. Imádok főzni, és a takarítás is pikkpakk megvan nekem.

Gyerekek elött én 8órában dolgoztam, ő reggeltől estig. Már csak unalmamban is megcsináltam. Mióta itthon vagyok a gyerekekkel azota sem kihívás, mert délre megvagyok kb mindennel, delutan csak játék van.


Nekem simán van időm igy is magamra. Délelött a nagy oviban, a kicsi alszik 1 órát, enidő... vagy ha valamiheh kedvem van anya is szívesen figyel rájuk, nem rolam van szó.


Elköltözni nem fogok, az tuti biztos. Nehogymár én a 2 gyerekkel költözzek mert ő magába van fordulva. Akkor inkább neki csomagolok össze ha eljutunk arra a pontra (közös egyébként a ház).


Próbáltam mar felhozni, hogy amíg ah előző hazban laktunk ez meg ah milyen mas volt (gyerekek elött köktöztünk ide).


Semmi új élethelyzete nem lett azóta.

Munkát is a nagy születése utan nemsokkal valtott, az is csak jó döntés volt.

2022. okt. 26. 12:44
 10/15 anonim ***** válasza:
29%
Nem elég felhozni szóban. Valamilyen kézzel fogható emlékképek kellenének ami felidézi azt amit tagad, hogy más volt. Mert itt az első lépés felismertetni, hogy igenis van valami probléma, mert különben nem is fog elkezdeni dolgozni a javításán! Csak szeretetteljesen!;)
2022. okt. 26. 13:20
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!