Mit szólnátok ha 3 közös gyerek után kiderülne a férjeteknek/feleségeteknek van egy eltitkolt gyereke?

Anya vagyok, a SAJÁT gyerekeim és a magam jólétét nézném.

Ha tudott róla, szemét patkány.

Velem is, a gyerekeinkkel is, mert nem mondta el, a másik gyerekkel is, mert lesz..rta, nem nevelte.

Az sem tenné zsebre a férjem, ha a közös gyerekeink elől, tőlem, a közös vagyonunkból LOPOTT volna sorozatosan és dugdosta volna a pénzt esetleg a gyerek anyjának.

A másik gyerek felnőtt, de azt ugye PONTOSAN TUDOD, hogy a ti házasság alatt közösen megkeresett vagyonotokból PONTOSAN ANNYI APAI RÉSZT ÖRÖKÖL, mint a saját gyerekeid… a te részedből nyilván nem.

Házassági vagyonközösség alatt szerzett dolgaink, otthonunk, közös gyerekeinknek félretett megtakarításból nem kéne azért kivennie a részét, mert én is dolgoztam érte és nem ezzel a céllal, hogy egy hazug patkány megkárosítsa a gyerekeimet és én is más gyerekére keressek.

…AZONNAL elbeszélgetés és másnap ügyvéd. Ha nem is válunk el, azonnal házassági vagyonjogi szerződés, ami engem és a gyerekeim jogod érdekeit védi.

Ha stikában pénzelte is őket a házasságunk alatt, akkor azonnal válok és kártérítésre kötelezem, amennyiben a közös vagyonból, de pláne az én különvagyonom terhére vagy annak hasznából sunyiskodott.

Tudja a hóhér. Ítélkezni baromi könnyű, főleg nekünk így látatlanba, hogy ééééén tuti válnék, meg minden.

De lehet, hogy azok a "bizonyítékok" nem valósak.

A jelenlegi férjed akkoriban nem tudom, hány éves lehetett, és jellemben is változhatott (lehet, hogy nem).

Szerintem baromira nem hazugság az, hogy a feleségemnek nem számolok be minden exemről, talán nem is akarna hallani róla, talán terhelné a kapcsolatunkat feleslegesen. Legalábbis nekem volt egy betegesen féltékeny barátnőm, akinek meséltem valakiről, és folyton azon kattogott az agya, hogy vele vagyok-e.

Ennek az egésznek így baromira semmi értelme: kiírod a kételyeidet, a feszültségeidet, ködös félinformációkat, vélelmeket, hogy mi mit tennénk, és mi meg össze-vissza beszélünk - tét nélkül.

Ha tárgyi bizonyíték nincs (DNS-teszt) akkor bizony csak duruzsolás van, akármilyen meggyőző. Az, hogy a férjed ifjúkorában beleártotta magát tartósan egy házasságba, lehet nem szép dolog, lehet felette ítélkezni, de azóta rengeteg idő telt el.

Lehet, hogy nem esik jól a "sztori", de azért mindjárt válni...

Ezzel bizony a saját gyerekeinknek ártanánk, és lehet, hogy te is megbánnád.

Én a helyedben egyfelől ezt egy pszichológussal beszélném meg, először magamat igyekezném egyensúlyba hozni, aztán (vagy közben) egy párterápiára, hogy a kapcsolatunk bizalma is helyre jöjjön.

Lehet, hogy valamit hallottál, ami vagy igaz, vagy nem, de most elhiszel, és hatalmasat sérült az egod, de azért vannak gyerekeitek, akikért mindketten felelősek vagytok, és ez is fontosabb, mint egy duruzsolás, egy legenda, vagy egy kb. idegen gyerek (aki vagy a férjedé, vagy nem), és egy lezárt, nem etikus kapcsolat, ami felett nincs joga senkinek ítélkezni.

Tehát nem azon agyalnék, hogy válás, vagy nem válás, hanem az, hogy ebben a helyzetben nekem mi a dolgom, mit tudok tenni, hogy egyensúlyban maradjak, és biztos támasza legyek a gyerekeimnek is...

És nagyon elgondolkoznék a jóakaró indítékán is, miért akar nekem ennyire "jót", ill. mit akar valójában? És ezt lehet, hogy meg is kérdezném tőle szemtől szembe.

Ezt kb. ezerszer leírtad, de azt nem, hogy DNS teszt ezt bizonyítja.

Ha akkoriban a nő a férjével és a "most már" férjeddel is szexelt, akkor mindkettőtől lehet a gyerek. Ill. lehet, hogy mástól is. És lehet, hogy közben a nő összevissza beszélt, amiről a férjed is össze-vissza hihet bármit. Nem kell ezt túlagyalni.

Felvetődött az öröklés kérdése... nos, ott sem eszik olyan forrón a kását. Ahhoz kb. az kell, hogy a mostani apuka kitagadja - ill. a gyerek tagadja ki az apukát, és aztán lehet perelni, hogy a bíróság elrendelje az apasági tesztet. De még úgy se megy olyan nagyon bemondásra... És akkor is ott van a méltatlanságot is meg lehet állapítani, hisz tudja, hogy ki az apja, de szarik ápolni vele a kapcsolatot, stb. Tehát igen kis esélyét látom annak, hogyha meghal a férjed, akkor csak úgy ölébe hullana az örökség.

Őszintén szólva nem értem, hogy min drámázol ennyire.