Akiknek fiatal korukban volt több kapcsolatuk is azoknak nagyobb eséllyel lesz jó a házasságuk?

Van benne ráció,de egyszerűen vannak emberek,akiknek nem való a monogámia. Rengeteg embert ismerek,akik a fiatal korukat végigdugták,legyen az nő vagy férfi,mégsem tudnak végül egy mellett megmaradni. Egyszerűen mindig fog hiányozni a vadászat és az új "vad" megszerzésének élménye. Az a gyanúm,hogy én is ilyen vagyok. A lelkemnek kell az új élménye,a hódítás,a rózsaszín köd,az a tipikus érzés,amikor egy új pasinál elindul minden. A lopva megnézegetés, a flört majd a szép lassan fellángoló szexuális vonzalom érzése. A baj az,hogy ez idővel szerelemmé alakul,szerencsés esetben ez megmarad plátóinak,mert az végül szépen lecsillapodik és elfelejtem. Nekem eddig komoly kapcsolatom 7 volt, szex 13 emberrel volt. Jelenleg van egy férjem,akinél úgy éreztem 3 év után is,hogy minden tökéletes és már nem hiányzik semmi. Született egy fiunk,most 2 éves és sajnos újra ott tartok,hogy beleestem egy másik férfiba. A nagyobb gond az,hogy ez most kölcsönös. Vihar van a lelkemben,mert csalódtam magamban, úgy érzem éretlen vagyok érzelmileg és ez sosem fog változni. Kínlódok,mert nem akarom felrúgni a relatíve jó és stabik házasságomat, mégis bennem van az,hogy akarom a másik pasit. Nem csak fizikailag,de mindenhogy. A másikkal nem volt szex, mert egyelőre nem tudtam megtenni, sajnálnám a férjemet és eddig se csaltam meg senkit,mert ilyen esetben mindig szakítottam. De jelenleg az most nem opció mert ez már nem egyszerű. Szóval most épp próbálom rendbetenni a lelkemet,az életemet és bízom benne,hogy a legjobb utat választom majd. Mindenesetre irigylem azokat,akik szívvel-lélekkel,legyőzve az "állati ösztönöket" képesek kitartani egy ember mellett életük végéig.

34/n

#9 vagyok kedves 12-es. Honnan veszed hogy kiszolgál és a kedvemre tesz? Kiszolgálni a cselédek szoktak a középkorban, mi együttműködünk és egymás kedvére teszünk. :D

Volt neki is több kapcsolata és ő is hasonlóan van mint én. Eleget szívtunk mindketten, jó végre normális kapcsolatban. :)

Nem értek egyet azokkal, akik azt mondják, hogy ki kell élni magunkat fiatalon, utána már könnyebb. Nem árt az 1-2 pofára esés, de van olyan, hogy az első szerelem egy életre szól. Olyan is van, mint a 11-es, aki szerelem-függő és hajtja a vére, nem számít se gyerek, se férj.

A fiatalkori kiélés nem mindenkinek való, sőt. Felületes kapcsolatok, szex kapcsolatok ezek, mindenféle felelősség nélkül képesek torzítani a személyiséget. Egy hosszútávú párkapcsolat csak felelősség teljes hozzáállással működik, különben csak egy érzelmi kötéltánc, ahol bármikor lepottyanhat bárki.

Az sem igaz, hogy 40 felett bekattannak az emberek, amikor leesik a tantusz: nem húzott meg minden nőt, nem feküdt le minden helyes pasival. Van, aki kipróbálta és rájött, hogy ki való neki, és ki nem. Kivétel nélkül megfizetik a tanulópénzt. Sok idegeskedés, szerelmi bánat, megalázottság a fizetség. Mások meg szerencsésen egymásra találnak néhány komolyabb, de dugába dőlt próbálkozás után. Nem kell kiélni magukat és mégis teljes életet élhetnek.

14.

Akkor mondd meg nekem miért van csak az én környezetemben legalább 5 család ami emiatt hullott szét? Mind az 5ben az egyik fél azt érezte élnie kell még.

Szerintem nem fekete és fehér ez sem.

Nekünk kell eldöntenünk és tisztán látni a dolgokat.

Ha magamat veszem, nekem úgy érzem nincs szükségem kiélni magamat. Első szerelem, de még mindig nagyon szeretem. Úgy érzem szerencsém van, hogy elsőre beletaláltam.

Ahhoz képest, hogy első konkrétan semmilyen hiányt nem érzek, kíváncsiságot sem, hogy más vajon milyen. Csak boldog vagyok vele.

Ezek alapján én úgy gondolom, hogy egyrészt szerencse kérdése, másrészt pedig alkat, egyéniség kérdése. Pl a 11-es szöges ellentétem. De ettől függetlenül az övê is egy életforma.