Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lehet még esélyem egy jobb életre?
Igazából bátorítást szeretnék kérni tőletek. 52 éves hölgy vagyok, 13 évet éltem házasságban. Házasságunk már évek óta tönkrement, részemről mai napig halogattam a költözést mert nincs hova. Gyerekünk nem született, férjemnek van egy 16 éves lánya aki 2 éves volt amikor megismerkedtünk. Ő nem volt házas, egy baráti kapcsolatból született a lány.
Nem vagyunk csak átlagosan iskolázottak, ehhez igazodik sajnos a nem túlságosan jó jövedelmünk. Utazgattunk is amikor lehetett, meg ugye férjemnek a gyerektartás elvitte jövedelme egy részét. Megtakarításunk nagyon minimális, legalábbis én így tudom. Nem látunk rá egymás számlájára.
Férjem lakásába költöztem amikor hozzámentem. Édesanyámtól, de ő önkormányzati lakásban lakott, sajnos már nem él.
A lakásáért férjem nem dolgozott meg, a nagyijától örökölte. Persze tudom hogy ettől még különvagyona.
És itt a lényeg, nagyon kétségbe vagyok esve, albérletbe tudok csak elmenni, kiszámoltam nagyon meg kell gondolnom milyen élelmiszerekre költök majd. Ha egyáltalán kijövök a fizetésemből.
Ebben az életkorban tudom minimális az esélyem normális párt találni a későbbiekben, főleg mivel minden túlórát el kell vállaljak, energiám sem lesz egy kapcsolatra. Tehát félek a jövőtől.
Ti mit tennétek helyemben?
52 évesen nem egy újabb kapcsolat miatt aggódnék.
Találj olcsó albérletet, főzz több napra. És kezdj el sportolni, futni vagy biciklizni. Az sokat segít a mentális egészségeden, ami a legfontosabb :)
Muszáj eljönnöm mert vannak napi szintű veszekedések, állandó a vita. Nincs köztünk régóta semmi, a férjem már nem bírja elviselni, mondta költözzem végre el. Én meg képtelen vagyok vele lefeküdni ide jutottunk. Az egészségem, az idegrendszerem pont tönkremegy ha maradok. De nem is maradhatok mondta.
Futni, sportolni nem tudok mert fáj a térdem. De nem vagyok kövér, pont normális vagyok. Mentálisan is meglennék ha nem félnék ennyire a pénztelenségtől.
Pont ez a gazdasági válság nem hiányzott, így is egekben az árak.
Ismerkedni ilyen lelkiállapotban képtelen lennék.
"Mentálisan is meglennék ha nem félnék ennyire a pénztelenségtől."
Számolj, ossz és szorozz, de ne félj. Megleszel. Sokkal jobban, mint most. Nincs mire várnod. Erőt neked!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!