Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van még jövője egy ilyen házasságnak?
Sziasztok, férjemmel lassan 4 éve vagyunk együtt, októberben érkezik a második gyermekünk. A kapcsolatunk mindig is hullámzó volt, de sikerült megoldani a dolgokat, sajnos csak ideiglenesen, mert mindig újra előjönnek. A tisztelet már szinte teljesen elveszett, az első gyermek érkezése nagyon megviselte a kapcsolatot, egy ponton úgy volt hogy vége is mindennek. Én is el kezdtem másokkal "ismerkedni" (online beszéltünk 1-2x) és a férjem is írkált nőknek. Amikor ezek kiderültek, magunkba néztünk, hogy mi legyen de úgy döntöttünk megpróbáljuk helyre hozni. Működött is elég sokáig, belevágtunk a tesó projektbe, mentünk előre de egy ideje megint inkább mélyponton vagyunk. Megint sok a vita, már olyan szinten hogy komolyan megszokott lett.. nem hatnak meg ezek, pedig olyanokat vágunk egymás fejéhez, hogy más már csak ezek miatt is elválna. Lehordjuk egymást, a férjem úgy beszél velem mint egy kutyával, olyankor persze már én is el kezdek az ő stílusában reagálni és kb heti szinten el küldöm, persze sosem megy el, mindig valahogy megbeszéljük.
a legnagyobb baj, hogy nem dolgozik, jelenleg abból élünk amit én kapok, 4 év alatt jó ha 1 évet dolgozott aktívan, mert 1-2 havonta felmondott/kirúgták, majd persze hónapokig tartott új melót találni. Most költözni is kell 35 hetes terhesen, ami plussz feszkó nekem. és nem megértő.. simán elnézi, hogy nagyrészt én ugráljak a nagylány körül, amíg ő a telefonon játszik. Engem folyamat baszogat, hogy a lányunk miattam hisztis, én szarul nevelem (2,5 éves dackorszak..) de persze ő mossa kezeit, ő nem neveli, hisz én már úgyis elrontottam. Mindig csak a problémát látja és szekál, de megoldással soha nem tud szolgálni. Nagyon negatív lett, mindenben a rosszat látja, nem tud semmihez pozitívan állni, nincs motivációja semmihez.. én meg nem bírom ennyi teher mellett vállalni, hogy még őt is terelgessem, mint egy gyereket.. dolgozni is azért nem dolgozik, mert hogy én nem indítom minden reggel útnak, mintha csak az anyja küldené az iskolába. Felnőtt családos emberben legyen már annyi, hogy legalább a családom el tartsam. Persze vannak jobb hetek, amikor minden szép és jó, és elhiszem, hogy mostmár rendben vagyunk, de mindig ezen a ponton kötünk ki. Nem is bízik már bennem, ha csak anyámmal beszélek, már tiszta ideg, olyan mintha el akarna zárni mindentől és mindenkitől, persze ő most is a haverjával van, és egyre többször vannak ilyen kimaradásai, vagy át hívja a haverját és vele foglalkozik. pedig eddig alig keresték egymást. Elköltözni persze nem akar, hiszen itt adott minden. Pénz, lakhatás, nem kell semmit csinálnia, egész nap csak a telefon meg a cigi, esetleg ugye haverral kimozdulni és költeni a pénzt amit én adok.
Kezdek belefáradni, nem tudom meddig tudok még hinni a változásban, de tudom, hogy neki is problémái vannak lelkileg, de nem tudom hogy tudnék javítani a dolgokon.. már tényleg nincs erőm hozzá..
Vajon van még innen vissza út? Bocsi hogy kusza lett, de nagyon sok minden van bennem, hiszen senkivel nem tudok beszélni ezekről, barátok nincsenek, de amúgy is ellenőrizve lenne kivel mit beszélek..
(27/L)
válasza:Négy év alatt a második gyerek…mi lett volna, ha előbb meg ismeritek egymást? Amelyik kapcsolat négy év alatt hullámzik, az boritekolhatoan nem lesz sírig tartó.
Ez egy teljesen toxikus kapcsolat, a csávó kontroll mániás te meg ide akarsz meg egy gyereket vállalni…ezért van olyan sok egyedülálló anya, mert nem nézi meg, kinek szül, csak bele a rózsaszín ködbe…
válasza: válasza:Ilyennek szülni?!
A leírás alapján, azzao is jobban járnál ha egyedülálló anya lennél. Ha nincs ki eltartsa, és gyerektartásra is kötelezik, biztos talál munkát magának.
A gyereknek a legrosszabb, hogy ilyen környezetben neveled.
válasza:Én meg itt vagyok sok pénzzel, mindenki kapott 3-10 misit még lelépéskor is, hogy jól boldoguljun egyedül, de a kapcsolat alatt a lelkem is kitettem értük, igyekeztem a problémákat akkor megbeszélni, amikor csak csírájuk vetődött fel, de az nem volt jó (utána persze mindenki könyörgött, hogy mégis legyen folytatás).
Más pedig a rajta élősködő, talpas parasztnak úgy potyogtatja a kölyköket, mintha csak a nagydolgára menne.
F.szom sem érti ezt a világot...
válasza:Sosem volt jövője, és nem is értem, hogy hogy jutott eszedbe még egy gyerek, amikor most is kettő van, ha az 18+ is.
Fele ennyi problémád lenne, ha megszabadulnál tőle örökre, úgy is, hogy 2 gyerekkel egyedül maradsz. Eddig sem segített anyagilag, tevőleg semmiben, él, és szórakozik a te pénzedből.
válasza:Kedves kérdező én megértelek! Hasonló az én történetem is csak itt én vagyok a férfi!
3 éve leszünk együtt a gyerek pedig 1,5 éves. Sokat veszekedtünk mi is a terhesség alatt, meg a gyereknevelésben is eltér a véleményünk sok mindenben. Itthon van, hogy én is csak mobilozok, mert egyszerűen kimerít a nem elegendő és minőségű alvás, + munkába járjak + egyébként is stresszes vagyok egész nap így teljesen kimerülök. Aztán hiányzik egy kis nyugalom. Persze kocsikázni, sétálni kijárok a kicsivel, de az is tud pluszba fárasztani.
Igazat bevallva lelkileg sem vagyok okés, depi szélén vagyok, mert bennem is régtől az van, hogy ezt elrontottam. Nem kellett volna házasodni és gyereket vállalni vele. Gyorsan jött minden. Mindennek a fel és beismérése teljesen sokkol mindig... Nem tudok őszintén mosolyogni a babánkra, mert az van a fejemben, hogy előbb-utóbb rosszul fog járni...a szülei...az én hibámból. Persze vannak szebb pillanataink is...aztán mindig jön a hidegzuhany, a visszaesés.
Szóval tudom most sokan le fognak pontozni, de amíg valaki nincs ebben a helyzetben, mint Te és én kérdező addig ezt nem tudja. Tuti a férjed sem élvezi ezt az egészet. Valszeg ő sem szeret már, vagy nem úgy. Nem boldog, lehet lelki beteg csak neked sem meri mutatni. Persze nem mondom, hogy ő az áldozat...
Én nem hiszem, hogy jobb lesz a te és az én helyzetem. Néha-néha elhitet magammal, hogy majd idővel ha nagyobb lesz a gyerek, meg többi időnk lesz egymásra...de ha őszinte vagyok, akkor csak távolodunk egymástól, egyre inkább, egyre jobban.
Egy sorstársad (28/F)
válasza: válasza: válasza:Tehát szültél 5 perc járás után egy gyereket egy kvázi idegen faszinak, aki életében normálisan nem dolgozott. A gyerek születése után még veled is paraszt lett, a kapcsolatotok szar lett, már majdnem félreqrtatok mindketten, de az utolsó pillanatban meggondoltátok magatokat. Volt vagy 2 hét béke, amire egyből jött a remek ötlet, hogy csináljatok még egy gyereket, úgy, hogy a pali továbbra se dolgozik normálisan, és most megy a csodálkozás, hogy megint minden szar. Hát, gratulálok bakker, most erre mit lehet mondani? Megcsináltad magadnak, mert egy percig nem gondolkodtál. Nem, nincs jövője, ennek a kapcsolatnak sosem volt.
A két gyereket nagyon sajnálom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!