Elválnátok? 18 év házasság , 3 gyerek mellett elválnál, ha úgy érzed már nem szereted a férjed?

Nekem nincs annyi tapasztalatom, mint neked, de ha kívülállóként nézem, szerintem nincs vele gond.

Aránylag kicsi az esélye, hogy a férjed egy válás után boldogabb lenne, mint így.

Ne keverd össze, hogy a házasságotokkal vagy az élettel van-e gondod.

Neked inkább az élettel. A belefásult, szürke mindennapokkal. Akarsz egy kis felfrissülést.

De ne egyből a válással akard ezt megtalálni. Próbáld megtalálni férjed mellett, férjeddel együtt.

Akkor én hozzá sem mentem volna mert sosem éreztem azt amit te régen,de 27 éve együtt vagyunk 3 gyerek, van szex is, akkor mi fasznak, jobb egyedül vagy keresni az igazit, ha eddig nem jött már minek.

38 vagy szülj még egy gyereket jobban telik az idő.

#36

Egy normális nő.

Amúgy igen, elválnék minden további nélkül, ha nem lennék boldog a házasságomban. Ez így fér.

"Unatkozni nem nagyon van időm.."

Igazad van, nem is arra az unalomra gondoltam, amikor nincs mit csinálni, és az ember bámul ki az ablakon, hanem arra, amikor minden nap ugyanaz az alvás-gyerek-munka-gyerek-házimunka-alvás mókuskerékből áll. Számomra ez egyszerre kimerítő, de végtelenül unalmas is; teljes mértékben hiányzik belőle az inspiráció, a kihívás, frissesség és változatosság, amitől megújul az ember időnként. Ez robot.

"van jogom e hozzá, ha boldogtalan lennék, esetleg még évekig, hogy elváljak?"

Természetesen jogod van hozzá, de ettől még száz százalékig felelős is vagy a döntésedért. Ha úgy döntesz, hogy elválsz, és ezzel felborítod a családodat, az azt jelenti, hogy a saját - potenciális - boldogságodat fölé helyezed a családtagjaid boldogságának. Ezért én nem ítélnélek el egy pillanatra sem, csak azt mondom, hogy az, hogy nem vagy köteles alárendelni a saját boldogságodat az övéknek, attól még a fordítottja sem lesz automatikusan és kötelezően tolerálható.

De szerintem ott még nem tartunk. Mint mondtam, az én házasságomban is mindig voltak ilyen mélypontok, amikor én is elgondolkodtam, hogy valami nem fasza. Ez általában vagy azt jelezte, hogy valami nem jól működik közöttünk, és beszélgetnünk kell, vagy azt, hogy egy korszak a végére ért, és új alapokat kell teremtenünk.

Lehet, hogy neked hiányozna valamilyen váltás (hobbi, munkahely), de az is lehet ám, hogy a férjed nincs rendben lelkileg. Én nem egy párkapcsolati mélyrepülés után döbbentem rá utólag, hogy az egész oka az volt, hogy a feleségem belül szenved valamitől, csak ez benne sem tudatosult. Ilyenkor ő elkezd figyelmetlenül, kívülről nézve monoton robotpilótaként viselkedni, ami bennem egy szenvedő társas magányként csapódik le - és a te szavaidból pont valami hasonlót hallok ki: megvagyunk, meg minden, de sótlan meg céltalan az egész.

A helyedben én elkezdenék először a kapcsolaton belül kutakodni, illetve a házastársammal beszélgetni. Sokat. Válni később is lehet, de szerintem addig nem beletenni a maximumot az eddigi közös életbe, végtelen felelőtlenség és ostobaság volna.