Terhesseg alatt megromló házasság?

6-os vagyok.

20 év együtt, ebből 10 év házasság, és két gyerek.

Hát ha a házasság arról szól, hogy ki hogy kedveskedik a másiknak, akkor mi valahogy nagyon jól csinálunk valamit nagyon rosszul.

Az elmúlt 20 év alatt egyszer nem volt olyan, hogy elvártam volna, hogy a férjem kielégítsen, ha valamilyen körülmény/érzés/... miatt nem akart. És nekem is volt ilyen időszakom, és ő is megértett és nem várt el tőlem olyasmit, amit én nem akartam. És lám, mégis rendszeres és egészséges a szexuális életünk.

Ha csak ennyin múlna, hogy "kedveskedni kell"... hát ennél azért többre tartom a férjem és ő is engem. Persze, kell valamilyen szinten kedveskedni. De ennyi év után én még mindig azt mondom, hogy az "értelmes!" gesztusok mellett a legfontosabbak a kommunikáció és az önismeret.

De mindegy... Mégegyszer írom, a 4-es válaszoló azon tanácsával van problémám, hogy igenis szexuális téren is tegye magát túl az ellenérzésén valaki azért, hogy TALÁN megoldjon egy problémát... (és persze mindezt egy idegennek tanácsolja valaki pár sor problémafelvetés után) Aha, ez tényleg mindig beválik. :P Jah, nem...

#11: Pont ez az, hogy igenis akarni kell.

Ezzel a nagy én-én-én mantrával lehet sokszor elrontani.

Igen, volt nem egyszer, hogy alig vártam, hogy végre letegyem a babát, és aludjak pár órát. Ha mindig elutasítottam volna a férjem, szerintem addig nem szexeltünk volna, amíg a legkisebb is lediplomázik. De pont azért mentem bele a szexbe, mert tudom, hogy nekem fog örömet okozni. Pár perc, és már igencsak jól is érzem magam.

Nálunk arra is volt példa, mikor a férjem mondta azt valami kis perverzségre, hogy őt ez annyira nem vonzza, de tegyünk egy próbát. Mikor látta, hogy engem beindít, utána többször kezdeményezte.

Ez se azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet semmire nemet mondani, és szülés után két nappal, vagy törött lábbal is ki kell elégíteni a másikat! Nem mintha normális ember ilyenkor ezt erőltetné...

De sok konfliktus megelőzhető, ha egy kis empátiával kezeljük, és azt IS átgondoljuk, hogy a másiknak hogy esik az, amit éppen csinálunk. A jó szexnek és a jó kommunikációnak is ez az alapja.

Nekem ez a csináld meg csak a férjednek terhesen és a gyerekágy,kisbabás lét alatt, nem jött be.

Természetesnek vette, hogy neki ez jár, követelte, és semminulla, értéktelen sex tárgynak nézett utána már, ami csak az üritéshez kell, amiért semmit nem kell adnia,csak felszólítot rá, ha szüksége van,de örüljek, hogy megcsinálhatom neki, ha már én vagyok kéznél és nem mást keres erre. Szülés után is ez elvárása és hozzáállása volt.

A kedveskedéssel ugyanez volt. Egy idő után természetes kotelességemnek gondolta és követelni próbálta, de én ne kérjek semmit, csak a gyerek körül forogjak, ez a két dolgom van miután anya lettem.

szerintem 8 hónapos terhesen nem elvárható, hogy a kérdező még szexparádézzon, meg orális szexet adjon. illetve ha már azt nézzük, hogy egymásért meg kell tenni dolgokat, akkor ez nem pont az az időszak, amikor a férjének kellene kicsit jobban strapálnia magát? a nő 9 hónapon át tesz meg mindent a KÖZÖS gyerekért, a férfi élete ebben az időszakban nem változik meg túlságosan.

természetesen én is azon az állásponton vagyok, hogy nem lehet mindent a hormonokra fogni, viszont az egyikünk sem tudja, hogy a terhesség a kérdezőt mennyire viselte meg. attól mert más is volt már terhes, simán lehet valakinek könnyű volt, másnak meg élete legnehezebb időszaka

a kommunikáción tényleg dolgozni kellen, vagy elmenni terápiára ameddig nem késő, lehet kiderülnek olyan dolgok, melyekre a kérdező nem is gondolt

de én továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy ez az időszak a férfi oldaláról követelne meg nagyobb türelmet

Nekünk a terhesség alatt romlott meg. Sokat veszekedtünk, főleg az én hibámból (férfi). Sajnálom és bánom utólag, viszont visszacsinálni nem tudom. Aztán jöttek az első hónapok a szülés után és úgy éreztem összehoznak minket. Aztán egyszer kijött minden, hogy már nem szeret, meg nem bocsát meg a veszekedések miatt stb. Aztán gyakran bunkón bánik miatt apró dolgok miatt. Ha én nyugtatom meg a gyereket, akkor féltékeny, ha nem tudom megnyugtatni akkor azért szól le. A gyerek viszont nagyon anyás, szerinte ez is az én hibám...

Már szex is alig van, teljesen kivagyok testileg/lelkileg...

Remélem ti nem jártok így...

18

Min veszekedtetek a terhesség alatt?

Először is az is kérdés, hogy mióta vagytok együtt, mennyi idő telt el azóta, hogy a gyerekvállalás mellett döntöttetek.

Másrészről terhesség idején elég érzékenyek tudtok lenni, több türelem kell hozzátok, amit valószínű, hogy a párod, vagy férjed nem igazán kezelt jól, mert nem tudta, hogy több törődést igényeltek ilyenkor, főleg hogy az önbizalmatok is romlik, mivel picit híztok a terhesség alatt, ami teljesen természetes. Annyi az egész, hogy nem volt elég toleráns hozzád, én azt javaslom hogy keressetek egy házassági tanácsadó pszichológust, mert nem biztos hogy a megfelelő tanácsot fogod kapni ezen az oldalon.