Melyikünknek kellene változnia?

"én nem teljesítek" - miben és hogyan kéne teljesítened szerinte?

Meg sem hallja, hogy mit szeretnél?

Ez a gyerekkérdés előbb-utóbb ki fog futni. Ha amúgy szeretitek egymást, akkor szerintem sosem késő elkezdeni megújítani a kapcsolatot. Akár te is tehetsz lépéseket felé.

Mindkettőtöknek félre kell tenni a sérelmeket, nincs olyan, hogy csak az egyik hibás... meg ez igazából már mindegy is.

Szerintem ő sem érzi szeretve magát, tehát neki is valószínű szüksége lenne a részedről kedvességre, támogatásra... pl azokat a gesztusokat, amiket te elvársz (simogatás, stb) ezeket te is adhatod... mindegy igazából, hogy ki kezdi. Ha szeretitek egymást, akkor mindegy ki mennyit ad, és hogy mikor kezdte. :) Egy idő után észre fogja venni, hogy sokat adsz neki, és ez be kell indítsa benne azt, hogy értékes vagy neki, és ezekkel a "szeretgetésekkel" kedvessé válsz.

Valószínüleg igazad lehet, hogy ő távolodott el. És lehet, hogy igazságtalannak érzed, hogy te hozz rendbe olyat, amit a másik rontott el. De ebben a hajóban ketten vagytok, lehet hogy magától nem fogja ezt felismerni, csak ha szakítotok esetleg akkor... és az is évek múlva.

Ez a kapcsolat szerintem még bőven menthető, akár úgy is, hogy az a fél kezd többet adni, akinek látszólag nagyobb hiányai vannak. Most fel kell kelteni benne, hogy újra vonzódást érezzen a személyed felé... Ezt akár gesztusokkal, akár külső változtatásokkal, vagy amivel tudod. A számonkérés, a szekálás, a szembesítések csak rontanak a helyzeten, még inkább menekülni fog.

Egy biztos: te csak magadon tudsz változtatni. Tehát mindig az az első lépés, hogy te váltotatsz, és meglátod, hogy ő erre hogy reagál.

A legnagyobb baromság ülni a babérokon, és várni, hogy majd ő megváltozik, te meg cserébe majd javítsz valamin. Akkor örökké várhattok duzzogva egymásra.

Alapvetően ott b..tad el, hogy ha zavarnak a gyerekei és az exe, akkor szóba se kellett volna állni, nem hogy hozzá is mész. Ezen te tudsz javítani: fogadd el őket! Kerüld a vitát, mert a gyerekeit nem fogod tudni megszüntetni. Az se opció, hogy elmarod, mert életed végéig fogod viselni a következményeit. Ha nem megy: váljatok el! Ezt a részét tudod visszacsinálni, mintha meg se történt volna!

A szexre: egyáltalán nem törődtök egymás igényeivel, itt is látszik, hogy nulla a kommunikáció, és kihűltek az érzelmek. Így tényleg baromi nehéz egy jót szexelni.

Beszélgessetek! Csak úgy, mondjuk egy könyvről, filmről, ki hova menne nyaralni egyszer, mi volt a legszebb hely, amit láttál, mit tennél egymillióval. Mindegy, csak a hétköznapi gondokat ne tárgyaljátok meg éppen. Közben kezdjétek egymást kölcsönösen maszírozni. Itt jó, ott fáj, lejjebb, feljebb: a szexben is ez a fajta őszinte visszajelzés kell majd!

Aztán meglátjátok, hogy egy ilyen intim hangulatban van-e kedvetek kölcsönösen örömet okozni egymásnak.

A gondotok az, hogy te úgy akarsz gyengédséget, hogy ne legyen utána kényszer a szex. A párod meg úgy akar gyengedséget, hogy eljut a kielégülésig is, és nem kell félúton behúzni a kéziféket. Innentől kéne eljutni oda, hogy mindketten szívesen kezdtek bele, mert mindketten élvezitek az egészet, elejétől a végéig.

#8:

Akkor minek vagy vele? Gyakorlatilag csak az köt össze vele, hogy egy fedél alatt laktok. Ennél még egyedül is jobb.