Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Beáldozod az életed a társad boldogságáért?
Vannak köztetek olyanok, akik úgy érzik, hogy a túl nagy lelkiismeret furdalás tesz olyan terhet rá, ami miatt nem válik?
Persze azon túl hogy újrakezdés meg hasonlók.
Van más is, aki válna sokszor, (pláne, ha más is képbe jött) de szereti a párját. Nagyon szereti, de mint jó embert és nagyon jó szülőt? Szóval nem érdemelné meg, hogy elhagyd? Mint egy ezer éves legjobb barát?
Rendben is vagy, boldog is vagy, de mással szeretnél szerelemben lenni?
De közben visszatart az, hogy nem teheted ezt meg a másikkal?
Hogy élsz most? Mióta vagy így? Nálad is az van, hogy ez az élet rendje, hogy ez a normális család, de mégis időről-időre érzed, hogy becsapod magad?
válasza:Ugyanezt éreztem, így gondolkodtam, és elváltam.
A nagy lángolás gyorsan kifulladt, és nem maradt helyette semmi. Ezt úgy értsd, hogy még nem is kedveltem a nőt, akivel minden este ágyba feküdtem. Barátként se. A kényelmes és biztonságos langyos házasságom sírtam vissza minden este. A langyos ezerszer jobb a jéghidegnél.
10 Köszönöm, teljesen hasonló, amiket leírtál. Ezek szerint te az "úgysem lesz jobb" alapon nem is gondolkodtál váláson? Nem frusztrál nagyon?
11 Nem szeretnék még véletlenül sem így válni. Nem érdemelné meg a párom, hogy visszasírjam, csak mert a langyos jobb volt. Én akkor már berendezkednék a szingliségre, de nem tartanám meg szamárként. Nem ezt érdemli
válasza:A leírásodban nekem az tűnt fel, hogy biztosnak tűnteted fel, hogy boldogabb leszel, ha válsz.
Ez szerintem annyira nem egyértelmű, mint amilyennek most te látod.
Tényleg boldogabb lennél, ha a gyerekeidet ritkábban láthatnád?
Tényleg boldogabb lennél, ha többet költenél albérletre/rezsire és kevesebbet járnál szórakozni?
Tényleg boldogabb lennél, amikor 5-10 év múlva, mikor a gyereked kamaszodik és elmondja, hogy mi a baja veled, akkor ott fog szerepelni, hogy elváltatok?
Tényleg boldogabb lennél, ha az új szerelmeddel szakítotok?
Tényleg boldogabb lennél, vagy épp maga az az “új szerelem” a méreg, ami tönkretesz egy jól működő kapcsolatot?
Ha igen és biztos vagy benne, akkor válts.
válasza:10-es vagyok.
Gondolkodtam-e? Persze, sőt rengeteget őrlődtem.
De győzött a racionalitás. Egyrészt azért, mert tényleg képtelen lettem volna ekkora fájdalmat okozni. Másrészt, mert anyagilag is nagyon rosszul járt volna, én vagyok aki sokkal többet keres, és ismerem annyira, hogy az önérzete nem hagyta volna hogy bármit is elfogadjon utána, sőt, szóba sem állt volna velem soha többé.
De azt is tudtam, bármennyire is gyönyörűnek látszott a másik út, nem lett volna tartós, így azért váltam volna el, és okoztam volna óriási fájdalmat másoknak, hogy nekem legyen 2-3-4 boldog évem. Ennyit szerintem senkinek nem ért volna meg. Ha önzően néztem, sak a magam szempontjából, őszintén szólva valószínűleg nekem sem.
Igen, néha frusztrál, eszembe jut sokszor, milyen lett volna ha...
De közben ott van mellettem valaki akit szeretek, ha már nem is úgy, szerelemmel, de akivel sokmindenen keresztül mentünk már, és igazából csak egymásra számíthatunk, bármi lesz is.
Szerintem az elnyomott részem boldogabb lenne. Bizonyára sok minden rosszabb lenne, ez tény, de maga a gondolata, hogy értsd: együtt maradni , házasságban valakivel, azért hogy a gyereket többet láthasd: nem nagy áldozat. De házasságban maradni valakivel, akivel nem köt össze női-férfi szerelem és csak szülő vagyok már és dolgozó ember: egy kisebb halál.
"Tényleg boldogabb lennél, amikor 5-10 év múlva, mikor a gyereked kamaszodik és elmondja, hogy mi a baja veled, akkor ott fog szerepelni, hogy elváltatok?"
Nem bántás, nem tudom, te hogy neveled a gyerekeidet, de ez egy elég kifalsult gondolat. Én szüleim is elváltak, és egyáltalán sosem haragudtunk rájuk. Milyen furcsa következtetéseket vonsz le. Ez ilyen érzelmi zsarolás szintje. Kb. ez olyan, mintha én most azt mondanám a szüleimnek, hogy a kedvünkért miért nem játszották tovább a boldog párt, miért nem feküdtek a kedvünkért egy ágyba minden este, miért nem mosott anyám apámra tovább? Ez igen önző gondolkodás.És nem is hiszem, hogy a többi elvált gyerek így gondolkodna. Max ha így neveli a sértett fél
Nem boldog(abb)ságra törekszem, hanem szimplán boldogságra. Itt mérlegre teszitek mi lenne a jobb. De már eleve nem rossz, hogy a társam nem a "jó" hanem csak a jobb?
Nem könnyű, ez hétszentség, de mint mondtam, a páromat féltem.
válasza:Értelek, köszönöm
Nincs félelmem az egyedülléttől
De mint írtam a társas magánytól igen
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!