Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Beáldozod az életed a társad boldogságáért?
Vannak köztetek olyanok, akik úgy érzik, hogy a túl nagy lelkiismeret furdalás tesz olyan terhet rá, ami miatt nem válik?
Persze azon túl hogy újrakezdés meg hasonlók.
Van más is, aki válna sokszor, (pláne, ha más is képbe jött) de szereti a párját. Nagyon szereti, de mint jó embert és nagyon jó szülőt? Szóval nem érdemelné meg, hogy elhagyd? Mint egy ezer éves legjobb barát?
Rendben is vagy, boldog is vagy, de mással szeretnél szerelemben lenni?
De közben visszatart az, hogy nem teheted ezt meg a másikkal?
Hogy élsz most? Mióta vagy így? Nálad is az van, hogy ez az élet rendje, hogy ez a normális család, de mégis időről-időre érzed, hogy becsapod magad?
Nem, ha úgy érezném, hogy már csak egy áldozat részemről a kapcsolat, akkor megbeszélném a párommal, hogy mit érzek és lezárnánk.
Jól értem, hogy neked most az a problémád, hogy bár minden rendben van és boldog is vagy, de már csak barátként szereted a mésikat és nem vagy szerelmes? Nekem ez mondjuk még nem lenne válóok, hiszen így is bolog vagyok, nem érezném ezt az életem beáldozásának. De nem vagyunk egyformák, megértem azt is, ha másnak ez kevés. Gondold végig, hogy mennyire érzed tehernek és azon kívül, hogy nem akarod megbántani, van-e még bármi ami itt tart. Ha úgy érzed, hogy nincs és ez nem csak egy hullámvölgy, akkor nem érdemes tovább húzni.
Igen 1-es, mindenki ezt mondja, hogy ez a normális élet, hogy nincs szerelem, elég a szeretet. De ez nyomasztó és fullasztó már.
Nem így akarom leélni az életem, de mikor szereted a párod és úgy érzed összetörnéd, nem teheted meg.
Ő is tudja, hogy megszokás nagy úr. Nem tudom, lehet neki így tökéletes.
De szerintem az ő világát összetörném.
Eddig akikkel beszéltem, mind azt sulykolják és itt is sokan, hogy mit várok ennyi év után, ez egy szép házasság.
Igen, az, a szülői része, a baráti, összetartozás része.
De reméltem, hogy itt anonimként más is leírja mi a helyes lépés, hogy élte meg, mert ha egyedül vagyok ezzel az érzéssel, hogy temetem magam, akkor velem lehet a baj.
Nem unatkozom köszönöm. Sokat tettem, teszek a kapcsolatunkért.
Ezek most nagyon nem voltak igazak, de köszönöm a segítő szándékot.
Úgy nevezném a házasságomat, hogy menthetetlenül langyos.
Kiszámíthatósággal, nyugalommal semmi problémám, de a szerelem hiányával van
Jó, akkor ismét leírom.Nem kérek ilyen savas válaszokat. Minden véleményt meghallgatok, de az idézőjeles "szerelem" meg a hajkurászás nem rám illik.
Lehetséges, hogy kulturált véleményt kapjak? Mert elég egyértelmű volt 8-as, a válaszodban, hogy lenézed akinek nem "elég" egy ránézésre normális házasság.
1-2-4 válaszát köszönöm.
Nem muszáj egyetérteni velem, de ítélkezni sem kéne. Én sem teszem azokkal, akiknek elég, én sem írom, hogy majd életed végén elszámolsz azzal jó volt-e úgy élni, hogy csak egy baráttal voltál egy fedél alatt
Pont így ahogy leírtad a kérdésben, nem is akarom ismételgetni, szinte minden szavad passzol rám is.
Nagyon régóta vagyunk házasok, tudom ő milyen, mit hogyan reagál, stb. Tudom, hogy hihetetlenül összetörté a válás. És a gyerekeinket is, ha nem is olyan mértékben.
De nem mondhatom, hogy boldogtalan vagyok, hogy sz@r az életem, csak tudom, hogy lehetne jobb is. De az is valószínű, hogy csak egy ideig lenne jobb, ez is tapasztalat.
Nem ítélek el senkit aki így van ezzel (és nem csak azért, mert én is), ahogy azokat sem akik ezt nem értik meg, mert sosem voltka hasonló helyzetben.
Az tény, bárhogy is dönt az ember, csak az idő mondja meg, jó döntés volt vagy sem, vagy sose derül ki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!