Eléggé eltávolodtunk a férjemmel, lehet ezen még valahogy segíteni?

Lassan 2 éve vagyunk házasok. Alapjáraton jól működik a kapcsolatunk, nem sokat szoktunk veszekedni sem, a fontos dolgokat meg tudjuk beszélni. Mégis azt érzem hogy valahogy valami nem az igazi. A férjem itthonról dolgozik, plusz munkahelyet fog váltani, már megvan a másik helye csak még a felmondását tölti. Munka után viszont nagyon sokáig olvas még különböző szakmai könyveket. Amíg új állást keresett, addig azt mondta hogy csak képben akar lenni az új dolgokkal, azóta pedig már csak a tanulás örömére olvas. Egy bizonyos szintig ezzel nincs is gond, addig megcsinálom a házimunkát, elkészítem a vacsorát, stb. De nem tudja letenni, 3x kihűl az étel, hiába mondja hogy most akar enni, mire eljut az asztalhoz, 1 óra is eltelik. Velem már nem nagyon foglalkozik, alig beszélgetünk. Ő bagoly, én pacsirta típus, így hamarabb megyek aludni, és amikor pár órával később ő készül lefekvéshez, mindig felébreszt hogy most foglalkozik velem. Ez abból áll hogy összevissza puszil, csókol, simogat, becéz, stb. Ez még jó is lenne, de nem az éjszaka közepén, alvás közben, és nem úgy hogy ez jelenti a velem való foglalkozást. Olyan régen beszélgettünk úgy igazán. Nem is tudom hogy van e még közös témánk. Ami fontos gyakorlati dolog arra szakít időt hogy megbeszélhessük, bár az is inkább olyan hogy meghallgat aztán rábólint arra amit csinálni akarok. Vagy ha beszélgetni próbálok, már az első kérdésem után kiselőadásokba kezd válaszul. Ha én mesélek meghallgat, de nem reagál semmit és szerintem nem is figyel, mert később semmire nem emlékszik belőle. Hétvégente kirándulni szoktunk járni, általában ilyenkor vannak ezek az egyoldalú beszédek, de ehhez már nem sok kedvem van. És a kirándulás is unalmas már. Úgy szeretnék valami újat csinálni, és beszélgetni egy jót, de már ötletem sincs. Teljesen üresnek érzem magam. És ez kétségbe ejt. Hogy tudnék változtatni ezen?