Feladjam-e az örökségem a férjem boldogságáért?

Késő bánat, de így mi a francért mentél hozzá? Minek szültél gyereket? Ez a helyzet akkor is így volt, ennek tudatában választottad.

Szépen el kell válni, és menjen haza anyukához meg apukához. Te meg megkapod a gyerektartást, és havonta lesz két szabad hétvégéd.

Vagy most, vagy kicsivel később, de ebből 1000% válás lesz, már csak az időponton lehet vitatkozni.

Most is apa nélkül van. Akkor mégis miről beszélünk? És mellette az anyja is teljesen ki van idegileg. Egy 1 éves gyereknek nemhiszem hogy erre lenne szüksége.

Egyeltalan nem értem miért mentél férjhez, és miért szültel gyermekeket egy ilyen férfinak aki nem gondoskodott már rólad sem, nemhogy kettotokrol...

Felnőtt ember vagy, családanya, nehogy már ne tudd megvédeni a mindenedet, a kisfiadat.

Miért félsz? Csúnyán fog nézni? Megsértődik? Kiabál az anyós?

Egyszer csapj az asztalra, és világosítsd fel a férjed, hogy apa lett és kötelességei vannak. A szülei egészségesek, nem szorulnak rá, de az egy éves fia igen. A válással neked annyi változik, hogy nem alszik otthon, kevesebb a kiadásod és a házimunka.

Aztán anyóst kérdezd meg, hogy amúgy akarja-e látni az unokát még az életben? Állítson magán. De ezzel semmire se mész, ha a férjed nem tud róla leválni.

A 16os jó tanácsot adott,fogadd meg!

Tényleg egyedül vagy így is. Mi változna ha elválsz?

Kevesebbet idegeskednél...

Az a gyerekednek is jobb az,nem?

Én tényleg nem értem, hogy mi a sz@r van a mai nők nagy részével!

Már az "ismerkedéskor" azt kérted tőle, hogy költözzön hozzátok, ő ezt meg is tette! Azóta is dolgozik a szülei (leírásod alapján) jól menő vállalkozásában, ami ráadásul egyszer az Övé(Tiétek)lesz! A pénzt amit keres, hazaadja. Erre te elvárod Tőle, hogy szakadjon le a szüleiről, de ne azért, hogy önálló életetek lehessen, hanem azért, hogy helyette a Te szüleid döglődő kisvállalkozásában robotoljon, amibe már beleölted az összes megtakarításodat.

Egyébként egy normális férfi sem tudja a sajátjának tekinteni azt, ami az apósáé!

Írhattál volna pár sort arról is, hogy Te milyen kompromisszumokat vállaltál Őérte, vagy ami még fontosabb, a gyermeketekért!

Persze az is egy járható út amit előttem írt valamelyik nagy tudású, hogy fogd meg a gyereket és lépjél le, a nagyszülőknek meg kerek perec tiltsd meg, hogy lássák az unokájukat! De ez lesz a legnehezebb út Neked is meg a gyereknek is! És szerintem ezt te is tudod a lelked mélyén!

A kérdésedből nekem csak annyi jött le, hogy Te nem jössz ki a párod szüleivel, a sikereiket meg irigyled!

De, hogy a kérdésedre is válaszoljak! Nem, természetesen nem kell lemondanod az örökségedről, majd a férjed lemond az övéről!

Az a szerencsétlen flótás sem nézte meg, hogy hová nősül be, az is biztos!

"a férjem boldogságáért"

Te miről beszélsz? A férjedet kihasználják, rabszolgának tekintik, ő meg nem mer nemet mondani,

Beszélj vele. Vagy kiáll magáért és normális munkaidőbeosztást és fizetést kér, vagy keres másik munkát. Nagyon tutyi-mutyi a férjed.

"Egyébként egy normális férfi sem tudja a sajátjának tekinteni azt, ami az apósáé!"

Ó, a kérdezó sem. Semmiben nem más a szitu, csak pepita. Illetve abban más, hogy a kérdező magának dolgozik, a férjet meg a szülei csak kihasználják.

A szókásos hímsovi ömlengés. Még véletlen sem maradhat ki. És te vagy a rendes, jófiú, csak az a baj veled, hogy ronda vagy. AZ a legkevesebbó.