Mi az ami kiábrándítja legtöbb férjet a feleségéből?

Talán nem leszek népszerű ezzel a válasszal, de ezt látom nagyon sok ismerősömnél: a gyerek.

Kezdődik a terhességgel, ahol a nő teste megváltozik, a hormondrendszer megváltozik, a szülés fájdalmas, utána a nők többsége sajnos megszűnik létezni női mivoltában az anyaságban, kialvatlanok, fáradtak, a gyerek lesz az abszolút prioritás, szexelni se kedvük, se energiájuk.

Amikor a gyerek nagyobb, akkor meg sokszor jön a második, a gyerekkel egy csomót kell foglalkozni, nincs már annyi idejük magukra és egymásra, mint régen, az intimitás megszűnik stb. Szerintem a gyerek az esetek többségében nem javít, hanem igen nagy próba elé állítja a kapcsolatot.

Az, hogy összekeverik a vágyat a szerelemmel.

Adott egy jó nő, van szex, és rövidzárlatot kapnak. Mindegy, hogy milyen a személyisége, mindegy, hogy milyen ember, csak a cici kerek legyen, a pofi bájos, és hagyja magát ágyba vinni.

Aztán eltelik pár év, lesz egy-két gyerek. A bájos pofi unalmas lesz, a test vàltozik, ami örök és állandó, az a személyisége. Sokaknak ilyenkor esik le a szemellenző, hogy egy hisztis, házsártos liba a kedves neje. Vagy "csak" unalmas, nem illenek össze, nem tudnak együtt közös programot csinálni, nem tudnak BESZÉLGETNI.

Elég itt olvasgatni. Egy pasi se a lelki társát keresi, csak olyat, aki elég jól néz ki, hogy egyből felizgassa. Amint a felesége (és férje!) puszta közelségére nem izgul fel, viszont megkíván mást (többnyire kollégát), már rohannak is csalni, válni, mert a hollywoodi filmekben a testi vágy halálig tart, és az az Igazi.

Kicsit jobban meg kène néznie mindenkinek, hogy kivel köti össze az életét.

Ez igaz 7-es. Nincs beszélgetés,kitartás,változtatás stb.

Ellaposodik,unalmassá válik a mókuskerék.

Az érdektelenség, de nemcsak a férfit ábrándítja ki, hanem mindkét oldalt. Az előzőek által felsorolt problémákat meg lehetne beszélni, és lehetne rajtuk változtatni. De ha nem ér annyit a dolog, hogy kommunikáljunk, inkább csöndben megy a duzzogás és a másik megutálása, akkor ugye nincs kiút. Vagy ha próbálja az ember megbeszélni, de a másik annyira leszarja, hogy lepereg róla, nem változtat. Mindkét nemre jellemző.

Én is szültem gyereket, kettőt is. Voltam terhes, voltunk tiltva a szextől hónapokig, voltak szülés után átmenetileg plusz kilók, volt alacsony libidó, kevés idő egymásra stb. De ezek nem ölték meg a kapcsolatunkat, mert kommunikáltunk, megbeszéltük, mi miért van, és hogyan, mikor tudunk változtatni azon, ami aktuálisan nem jó. Mert egyikünk se akarta elengedni a dolgot, mindketten akartuk, hogy működjön. Nem voltunk érdektelenek. Tíz év és két gyerek után, most nagyon jól működünk minden téren, de ezért dolgozni kellett.

Önmagában egyik felsorolt probléma se öli meg a házasságot, csak az, ha a kettőből legalább az egyik fél beleszarik, és nem is akarja megjavítani.